Jenny Watson, a brit választási bizottság elnöke a manchesteri városházán közölte, hogy a népszavazáson 33,6 millióan vettek részt. A kilépésre több mint 17,4 millióan, a bennmaradásra 16,1 millióan voksoltak. Philip Hammond brit külügyminiszter a végeredmény hivatalos bejelentése után a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: a brit kormány első feladata most a helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára. Hammond szerint elsősorban azt kell elérni, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer minél több eleme érvényben maradjon, beleértve a londoni City szerepének megőrzését az európai pénzügyi szolgáltatási piacon.
A brit font minden idők legnagyobb zuhanását élte át, több mint 10 százalékkal esett vissza a Brexit győzelmének hírére, a FTSE tőzsdeindex 12-19 százalékos esését prognosztizálják tőzsdenyitáskor.
Elsőként az EU-ellenes UKIP-vezér szólalt meg: Nigel Farage ugyan csütörtök este még vereségre számított, péntek hajnalban azonban már diadalt ült. Elérkezett Nagy-Britannia függetlenségének napja, mondta Farage, aki lemondásra szólította fel David Cameron konzervatív kormányfőt.
Csütörtökön este 84 tory képviselő ugyanakkor nyílt levélben kérte maradásra David Cameront. Köztük volt a Leave-kampány két kormánypárti frontembere, Boris Johnson volt londoni polgármester és Michael Gove igazságügyi miniszter. Több mint 60 euroszkeptikus tory honatya ugyanakkor nem írta alá a levelet, ez a létszám éppen elegendő ahhoz, hogy kihívást intézzenek a miniszterelnökhöz, s kikényszerítsék lemondását. A BBC úgy értesült, a háttérben már folynak a tárgyalások Cameron távozásának feltételeiről.
A miniszterelnök a referendumot megelőzően úgy nyilatkozott, hogy hivatalban kíván maradni. A kilépés párti Liam Fox, volt védelmi miniszter a SkyNews-nak nyilatkozva maradásra hívta fel Cameront, mivel szerinte olyan viharos időszakra lehet számítani, hogy Nagy-Britannia nem engedheti meg, hogy „betanuló” miniszterelnöke legyen. Fox óvta Cameront, hogy azonnal kérje a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének életbe léptetését, amellyel megindulna a két éves kilépési folyamat.
Számolják a szavazatokat. FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
Noha az utolsó felmérések még a bennmaradás híveinek győzelmét jósolták, már a szavazatszámlálás kezdetén látszott, hogy a kilépés pártiak a vártnál nagyobb arányban végeznek az élen olyan térségekben is, amelyeket az EU-tagság biztos támogatóinak gondoltak. Brit helyi idő szerint hajnali öt előtt először a BBC jelentette, hogy a Brexit-párt megnyerte a népszavazást, majd az ITV kereskedelmi tévé is kihirdette, hogy már nem számítanak a végeredmény megfordulására. A részvételi arány 72 százalékos volt, igen magas, így nagyon nehéz lenne megkérdőjelezni, hogy a választók egyértelmű döntést hoztak.
Míg a skótok 62 százalékban az EU-tagság mellett foglaltak állást, Wales lakói – az előrejelzések ellenére - nagy többségben a kilépésre szavaztak. A bennmaradást pártolta Észak-Írország is, 55 százalék a maradásra, 44 az unió elhagyására voksolt. A legmagasabb arányban, 95 százalékban, Gibraltár lakosai foglaltak állást az EU-tagság mellett. Noha a brit főváros, London és számos nagyváros is a Brexit ellen voksolt, nem tudták ellensúlyozni az általános trendet. A brit választók többsége arra szavazott, hogy 43 év tagság után Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
Nicola Sturgeon, a skót első miniszter a skót szavazókörzetek eredményének ismertetése után kijelentette: egyértelmű, hogy Skócia a jövőjét az Európai Unióban képzeli el. Valamennyi skót körzetben a maradás kapott többséget. Sturgeon, a Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője már korábban jelezte, hogy ha Nagy-Britannia a kilépésre szavaz, akkor a skótok újabb függetlenségi népszavazás kiírását kezdeményezik, ami már napirendre is került.
Közleményt adott ki a Sinn Fein is, amelyben leszögezték, a brit kormány eltékozolta mandátumát, hogy az észak-írek érdekeit képviselje. Az Észak-Írország függetlenségét célul tűző párt második embere, Martin McGuinnes kilátásba helyezte, népszavazást írnak ki Észak-Írország elszakadásáról, ha a Brexit győz a brit referendumon.
Világszerte reagáltak a brit népszavazás hírére. Frank Walter Steinmeier német külügyminiszter Twitteren azt írta: Kijózanító a kora reggeli hír Nagy-Britanniából. Szomorú nap a mai Európa és az Egyesült Királyság számára.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke közölte, tiszteletben tartják a brit döntést, noha súlyos károkat okoz mindkét oldalnak. „Nagy-Britanniának két éven belül el kell hagynia az EU-t” – írta Weber.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a német közszolgálati tévének nyilatkozva hangsúlyozta, mostantól harmadik országként kezelik Nagy-Britanniát és komoly tárgyalásoknak kell kezdődni Londonnal.
Gyorsan üdvözölték a döntést a szélsőjobboldal uniós hangadói. A holland Geert Wilders honlapján azt írta, ha ő lesz a miniszterelnök, hasonló népszavazást írnak ki a kilépésről Hollandiában is.
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Párt vezetője „Éljen a szabadság!” felkiáltással köszöntötte a Brexitet, s emlékeztetett, évek óta sürgeti hasonló népszavazás kiírását Franciaországban.
Barack Obama amerikai elnököt értesítették a brit népszavazás eredményéről. Obama telefonon hívja majd David Cameront.
Az uniós intézmények vezetői az Európai Unióból való kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólították fel Nagy-Britanniát.
Nagy-Britannia 43 éve, 1973-ban csatlakozott az Európai Unió elődszervezetéhez, a Európai Gazdasági Közösséghez. Két évvel később is tartottak egy népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia az EGK tagja maradjon-e, de akkor a brit választók kétharmada a bennmaradásra voksolt.