A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón jelentette be, hogy kész az egyeztetésre az önkormányzati béremelésnek egy olyan tervezetéről, amely megegyezik a járási és fővárosi kerületi hivatalok, valamint a megyei kormányhivatalok munkatársaira, vagyis az állami köztisztviselőkre kidolgozott sávos béremelési és előmeneteli rendszer logikájával. Lázár János elmondása szerint ő már az elmúlt napokban megkezdte az egyeztetéseket a javaslat irányáról több önkormányzati vezetővel. Név szerint Szita Károlyt, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökét, Kaposvár polgármesterét és Schmidt Jenőt, a Települési Önkormányzatok Szövetségének (TÖOSZ) vezetőjét, Tab polgármesterét említette.
A Népszava érdeklődésére utóbbi megerősítette a tárgyalás hírét, hozzátéve, hogy az Önkormányzatok Nemzeti Tanácsa önkormányzati oldalát képviselő Elnökök Tanácsának vezetőjeként neki van felhatalmazása a munka megszervezésére. Annyiban egyszerűnek látszik a feladat, hogy a szakszervezettel együttműködve már elkészült egy szövegjavaslat, amelyet ezekben a napokban véleményeznek az önkormányzatok és a tervezett menetrend szerint július 12-én a nyolc önkormányzati szövetség vezetője, kiegészülve az MKKSZ elnökével, az összegyűlő módosító javaslatok értékelése után véglegesítheti a tervezetet.
A települések azt szeretnék elérni, hogy az állam finanszírozza az önkormányzati köztisztviselők béremelését, csakhogy az utóbbi hetekben épp a kancelláriaminiszter üzente a 37 ezer önkormányzati köztisztviselő fizetésének rendezését követelőknek, hogy a helyi hivatalokban helyi szinten kell megoldani a béremelést. Ezért aztán a tárgyalási nyitottság ellenére sem lehetnek biztosak a települések abban, hogy pénzt is kapnak a szépen kidolgozott előmeneteli rendszer elfogadása mellé. Lapunknak ezért Schmidt Jenő úgy fogalmazott: ha a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a települések oldják meg saját munkatársaik béremelését, akkor azt fogják kérni: az állam adja vissza az utóbbi években fokozatosan elvont adóbevételeket a községeknek és városoknak, a hivatalnokokat sorolják át a Munka Törvénykönyve hatálya alá, hogy megfelelő fedezet mellett mindenhol megegyezhessenek velük az illetményük mértékéről. Ez azonban csak végső megoldás lehet – hangsúlyozta a TÖOSZ elnöke.
Közben a kormány tudatosan keveri az állami köztisztviselők béremelésének kártyáit a háttérintézmények felszámolásának hamarosan beinduló lépéseivel. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Magyar Idők kormányzati napilapon keresztül üzent a közszféra dolgozóinak: „béremelésre fordítja az állam a minisztériumi háttérintézmények átalakításának köszönhetően megtakarított több milliárd forintot”. Csepreghy Nándor a középfokú végzettségű ügyintézőknek és ügykezelőknek 50-70 százalékos emelést ígért azon a pénzen, amit a kirúgásra ítélt társaikon megspórolnak.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) sem kezdődtek még el a jövő évi bértárgyalások, sőt már a testület összehívása is túl komoly kihívás az állami szervezőknek, akik többszöri halasztás után a héten körbetelefonálták a munkaadók és munkavállalók szervezeteit: lehet, hogy hétfőn a miniszterelnök és Varga Mihály részvételével mégis tárgyalhatnak a kormányzati tervekről. Szakszervezeti forrásaink szerint azonban konkrét időpont most sem hangzott el, így az érintettek nem is vették komolyan a meghívást.