A macedón belpolitikai válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszki akkori miniszterelnököt és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább tavaly az év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség elnökét. Ezt követően Zoran Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) az utóbbi években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.
A válságot uniós közvetítéssel, nemzetközi nyomásra lehetett kezelni. A négy legnagyobb párt megállapodott abban, hogy április 24-én előre hozott választást tartanak - ezt később bizonytalan időre elhalasztották -, valamint a tíz éve hatalmon lévő Gruevszkinek is le kellett mondania. Emellett megállapodtak abban is, hogy létrehozzák a lehallgatási ügyeket vizsgáló különleges ügyészi irodát. A macedón alkotmányban azonban nem szerepel ez a különleges ügyészi funkció, így az ellenzék attól tart, hogy a vizsgált személyek kétségbe vonhatják az ügyész tevékenységét, így pedig akár a vádemelést és a bírósági eljárást is "megúszhatják".
A szociáldemokraták szerint ezért az alkotmánybíróságnak mihamarabb állást kell foglalnia a különleges ügyész státusáról, és arról, hogy az iroda működése összhangban áll-e a macedón alaptörvénnyel. Az alkotmánybíróság egyelőre nem tűzte napirendre a kérdést.
Gjorge Ivanov macedón államfő áprilisban - a válságot kezelendő - kegyelemben részesítette a lehallgatási botrány érintettjeit. Az elnöki döntéssel nem értettek egyet sem a kormánypártok, sem az ellenzék, a heves tiltakozások és nemzetközi nyomás hatására végül az államfő a döntést visszavonta.