A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel 7 órakor - közép-európai idő szerint reggel 8 órakor - nyitottak, és a 46 millió szavazópolgár 22 óráig adhatja le voksát. A szavazáson a brit állampolgárok mellett az Ír Köztársaság, illetve a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség életvitelszerűen Nagy-Britanniában élő nagykorú állampolgárai, valamint a Nagy-Britanniához nem tartozó, de vele együtt az Egyesült Királyságot alkotó Észak-Írország 18 évesnél idősebb lakói vehetnek részt. Szavazhatnak Gibraltár lakói is, az EU-társállamok Nagy-Britanniában élő polgárai ugyanakkor nem.
A szavazólapon egy kérdés és két választási lehetőség szerepel. A kérdés úgy hangzik, hogy "az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon-e, vagy lépjen ki az Európai Unióból?". A kérdés alatt szerepel a két válaszlehetőség. David Cameron miniszterelnök február 20-án hirdette ki hivatalosan június 23-ára a brit EU-tagság jövőjéről döntő népszavazást.
A referendumról szóló törvény 2017 végéig írta elő a brit EU-tagság jövőjéről szóló népszavazás megtartását, de a brit sajtó már Cameron februári bejelentése előtt gyakorlatilag tényként kezelte azt az értesülést, hogy a referendumot június 23-ára írja majd ki a kormányfő. A csütörtöki népszavazás végeredményét az előzetes várakozások szerint pénteken kora délelőtt jelentik be. Szakértői becslések szerint azonban helyi idő szerint hajnali 3-4 óra között már viszonylag megbízható képet lehet alkotni a várható eredményről.
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint az előzetes adatokból úgy látszik, hogy sokan mennének el szavazni. A szakértő elmondta, hogy a felmérések szerint fej-fej mellett van a bennmaradást és a kilépést támogatók köre.
Ez az aktivista az EU-ból való kilépést szorgalmazza. FOTÓ: Christopher Furlong/Getty Images
Képviselők a Brexit ellen
Korábban írtuk: a parlament 650 képviselőjéből 455-en maradnának az EU-ban, 130-an pártfogolják a Brexitet, 65-en bizonytalanok. Százalékban kifejezve: 70 százalék maradna, 20 százalék távozna, tíz százalék pedig még nem tudja, hogyan döntsön. A munkáspárti frakcióban 215-en közölték azt, hogy Nagy-Britannia jövőjét továbbra is az Európai Unióban képzelik el, mindössze hét honatya fogalmazott meg ezzel ellentétes véleményt. A konzervatívoknál sokkal kiegyenlítettebbek az erőviszonyok. 50 százalék maradna, 40 százalék a Brexit híve, tíz százalék bizonytalan. Ami a kormányzat tagjainak véleményét illeti, 23-an vannak a Brexit ellen, heten pedig mellette.
A parlamentben tehát nagy többségben vannak az Unióban maradás hívei. Ennek a brit választási rendszer is az oka. A képviselőknek egyéni választókörzetben kell mandátumot szerezniük, s bár 2015 májusában országosan 3,6 millió szavazatot adtak le a Brexit legnagyobb hívének számító UKIP-re, ez 12,4 százalékos szavazati aránynak felelt meg, Nigel Farage pártjára, a jobboldali politikai erő csak egyetlen mandátumra tudott szert tenni. A liberális demokratákra az összes voks 7,9 százaléka jutott, de ez csak nyolc képviselői helyre volt elég.
A Brexit győzelme esetén a parlament élve lehetőségeivel, a britek helyzetének legalább két évig tartó újratárgyalását arra használhatja fel, hogy elodázza a kilépést. Ennek persze megvannak a maga veszélyei is, méghozzá az, hogy egyes képviselőket a választók „bosszúból” nem választják újra a következő alsóházi voksolás alkalmával.
