Érdekes megállapítás például az, hogy a világgazdaság növekedési kilátásai nem javultak az elmúlt negyedévben, azonban a külső környezet továbbra is a magyar gazdaságnak kedvez. Emlékezetes, hogy 2016. első negyedévében hazánkban mindössze 0,9 százalékkal nőtt a GDP, amivel sereghajtók lettünk Európában. Ezt "technikai okokkal" - az uniós pénzek lassú áramlásával és az autógyárak modellváltásával - magyarázták a Takarékbank szakemberei. Éppen ezért a korábbi 2,5 százalékos idei GDP-növekedési elvárásaikat 2,1 százalékra mérsékelték. (A Magyar Nemzeti Bank e hét keddi közleményében továbbra is kitartott a korábbi 2,8 százalékos prognózisuk mellett, ehhez azonban a harmadik és a negyedik negyedévben 4 százalékos bővülésre lenne szükség, ami a közgazdászok többsége szerint elképzelhetetlen.)
A Takarékbank az idei visszaesést azonban csak átmenetinek tekinti, és abban bíznak, hogy 2017-ben már 3,3 százalékkal növekedhet a GDP, amivel akár csúcstartók is lehetünk. Arra számítanak, hogy a CSOK tömeges igénybevétele, az uniós források folyósítása, az állami nagyberuházások fellendülése járul majd mindehhez hozzá. Suppan Gergely úgy értesült, hogy mind a győri Audi, mind a kecskeméti Mercedes egy-egy új modellgyártásába kezd, amihez nagyberuházás is kapcsolódna, s mindez a gazdasági növekedésre is ki fog hatni. Emellett a 6-7 százalékos éves reálbér-növekedés nyomán a lakossági fogyasztás is tovább bővülhet, ugyanakkor arra nem számítanak az elemzők, hogy olyan mértékű hitelt vennének fel a családok, mint a válságot megelőzően, ugyanis megnőtt a nagyobb vásárlásaikat megtakarításaikból finanszírozók aránya.
A Magyar Nemzeti Bank ma teszi közzé legfrissebb inflációs jelentését, ami feltehetően összecseng majd az elemzői konszenzussal. Eszerint a pénzromlás üteme továbbra is alacsony lesz, idén 0,7 jövőre pedig 2,1 százalékos lehet a pénzromlás üteme. (A nemrég elfogadott 2017. költségvetésben 0,9 százalékos inflációval számol a kormány.
