Elgondolkodott-e már a nyájas Olvasó azon, hogy vajon mennyi ima, fohász, óhaj, sóhaj, kérés száll fel nap mint nap az égbe a földünk szinte minden pontjáról? Ha lenne olyan szervünk, mellyel ezeket érzékelnénk, bizony mondom, csuda dolgokat látnánk. De van itt egy kis bökkenő. Például most, foci-Eb idején, mondjuk játszik két válogatott egymás ellen. A szurkolók szurkolnak, de közben rendületlenül ostromolják az égieket a könyörgéseikkel, mindenki a saját csapata sikeréért. Vajon kiknek az imája talál meghallgatásra? Ki, vagy kik döntenek ez ügyben és mi alapján? Elképzelem a földi eszemmel, ahogy a mennyben küzdenek egymással az angyalok, miképp a földön a játékosok.
Bevallom, nekem már Ábel és Káin áldozatának a Teremtő részéről való el, illetve el nem fogadásának a megértése is problémát okozott, pedig az csak egy kétszemélyes történet. Szerintem mindezekre a párhuzamos világok elmélete kínál kielégítő magyarázatot, mely szerint, ha jól értem, egy esemény, egy döntés minden lehetséges változata egy-egy másik univerzumban megvalósul. A meccshez visszatérve: az egyik univerzumban, az egyik csapat, a másik univerzumban a másik győz, de egy harmadikban döntetlen lesz az eredmény, és lesz olyan világ is, amelyben a két együttes nem is találkozik. A bibliai sztoriban pedig lehetséges olyan világ, ahol Ábel csapja le Káint, vagy a Teremtő elfogadja, vagy elutasítja mindkettőjük áldozatát, vagy van egy Teremtő nélküli világ is. Ajjaj! Remélem, világos és érthető voltam?