Szakértők szerint a BÉT mind a mai napig nem heverte ki azt a sokkot, amit a magán-nyugdíjpénztárak - a korábbi nagy tőzsdei befektetők - vagyonának az állam által történt elorozása okozott. Végh Richárd abban a hitben él, hogy a családok mintegy 41 ezer milliárd forintra tehető megtakarításából megfelelő kínálat esetén milliárdok áramlanak majd át a BÉT-re, ha a kkv-k megjelennek ott.
Ennek a vágynak a realitását azonban kétségbe vonta Rotyis József, a BÉT korábbi ügyvezető igazgatója, akinek tapasztalatai szerint csak akkor lesz vonzó a magánbefektetők számára a budapesti parkett, ha az állami nagyvállalatok, vagy közismert magáncégek papírjaiból vezetnek be a tőzsdére, amelyek "magukkal húzhatják" a kkv-papírok iránti érdeklődést is. Balogh László, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azonban megkerülte a választ amikor az állami cégek részbeni magánosításáról és tőzsdére viteléről kérdezték.
Végh Richárdtól megtudtuk: jelenleg inkább a külföldiek a vevők, a háztartások pedig szabadulnak részvényeiktől a BÉT-en. Az elmúlt évtizedekben a tőkepiacon semmiféle előrelépés nem történt - vonta meg a mérleget Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke, a Raffeisen Bank International AG ügyvezetője minimálprogramként azt javasolta, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében legalább a kockázat, a hozam és a futamidő helyes fogalmát kezelését kellene a oktatásban elsajátíttatni.