Spéder Zoltán az FHB Jelzálogbank élén "megszervezett bűnszövetkezetként” kívánta kisemmizni a takarékszövetkezetek - jelentette ki Demján Sándor, az országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke tagnapi tájékoztatóján. Ha mintegy két hete nem ír nyílt levelet Orbán Viktornak, akkor feltehetően Spéder Zoltán akár 80-100 milliárd forint jövedelmet is kivont volna a takarékszövetkezetekből, hogy az érdekkörébe tartozó FHB nehéz tőkehelyzetét orvosolja - tette hozzá.
Ugyanakkor Demján Sándor megjegyezte, hogy a pontos adatok nem állnak a rendelkezésre, de bízik benne, hogy az elmúlt héten elfogadott törvénymódosítás nyomán az MNB pénzügyi felügyeleti jogkörében felderíti azt, hogy mi is történt a takarékszövetkezeti integráció létrejötte óta eltelt három esztendőben. Az MNB által nyilvánosságra került adatokból - mint ahogy arról a Népszava korábban beszámolt - kiderült, hogy amíg az integráció előtt, 2012-ben a takarékszövetkezeti rendszerben még 10 milliárd forint adózott eredmény keletkezett, addig a takarékszövetkezeteknél már egymilliárd forintot sem ért el ez az összeg. Miközben a takarékszövetkezetek nyeresége folyamatosan erodálódott, addig az ernyőbankjukként működő Takarékbankban 3,2 milliárd forint nyereséget könyvelhettek el.
Az OTSZ elnöke súlyos tőkehiányról beszélt az FHB-nál, egyúttal úgy vélte, hogy Spéder Zoltánnak és a takarékszövetkezeti integrációban vezető szerepet játszó egykori munkatársainak további tervei is voltak: magántulajdonban lévő részjegyeket vásároltak volna, amivel további pozíciókat foglalhattak volna el, és emellett vagyonuk is gyarapodott volna. (Közismert, és ezt Demján Sándor is elmagyarázta: a szövetkezetekben egy részjegy egy szavazatot ér, és a vagyon is közös, tehát feloszthatatlan.)
FOTÓ: Vajda József/Népszava
A takarékszövetkezeti integrációban kialakult visszás helyzet miatt kereste fel Demján Sándor a miniszterelnököt, akivel abban állapodtak meg, hogy a takarékszövetkezeti integráció legfőbb célkitűzése a szövetkezeti és közösségi vagyon gyarapítása, nem pedig a széthordása. Emellett az integráció akkor éri el a kitűzött célját, ha nő a szövetkezetek közvetlen részesedése a bankszektorban, nem pedig csökken, mint jelenleg.
A jövőben a Gazdasági Versenyhivatal is bekapcsolódhat a vizsgálódásba. Orbán Viktor ígéretet tett arra is, hogy kormánybiztost nevez ki a takarékszövetkezeti integráció átalakítására. Így szinte bizonyos, hogy mind a Takarékbanknál, mind a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) élén változás lesz. A jogalkotásban immár az OTSZ is részt vesz, Demján már tárgyalt a nemzetgazdasági miniszterrel és az MNB elnökével is.
Demján Sándor véleménye szerint Orbán Viktort félrevezették, amikor megengedte a korábbi takarékszövetkezeti integráció átalakítását. Az üzletember elmondása szerint az OTSZ nem állt ellen a változásoknak, csak azt mondta, hogy ez 10-15 évbe telhet, míg Spéder Zoltán ennél gyorsabb öt éves átalakítási ütemet ígért, és megkapta a megbízást. Orbán Viktor állítólag azzal magyarázkodott, hogy az ő vezetői metódusa szerint kezdetben megbízik abban, akit feladatot ad, és azt is lehetővé teszi, hogy az a törvény előkészítésében is részt vegyen.
Spéder Zoltán tevékenysége szóba került Lázár János Kormányinfóján is. Itt a kancelláriaminiszter kijelentette, hogy kitart barátja mellett, akinél a Figyelő információja szerint házkutatást tartottak. A múlt hét óta egyszer beszélt a bankár-médiavállalkozóval. "Nagy harcos, harcolni fog, aztán majd meglátjuk. Ilyen az élet" - mondta a miniszter. Demján Sándor találkozója Lázár Jánossal - bár tervbe vette - elmaradt, mert a miniszter arra hivatkozott, hogy a takarékszövetkezetek ügye az államtitkára, Németh Lászlóné területe.
