Szerdán a kevésbé érdekes hírek között hozta a Magyar Távirati Iroda (MTI) - nagyjából a termelési hírek szintjén -, hogy miként vélekednek a közoktatás megreformálásán munkálkodó kutatók a jelenlegi rendszerről, a jövő kihívásairól, melynek meg kell feleljen a magyar oktatási rendszer - ezért is volt jó a helyszínen tartózkodni - olvasható a portálon. Az MTA ezért egy pedagógiai módszertani programot indított egy éve - még a nagy tiltakozási hullám előtt -, ennek gyakorlati része a következő négy évben zajlik majd - ismertette Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében.
Lovász szerint több változásra is reagálni kell a természettudományok oktatásának, hiszen új ismeretek jelennek meg napról napra, egyre több tudományág alkot kapcsolatot, valamint új tudományok is születnek. Azonban úgy látja, hogy jelenleg a biztos alapok átadását sem végzi el az oktatási rendszer, elmaradt a tanárképzés reformja, valamint az új ismeretek szerint az alkalmazott oktatási módszerek átalakítása is, így most nincs olyan tanári társadalom, akik a kor követelményei szerint oktathatnák a gyerekeket.
Palkovics László oktatási államtitkár volt a nap első előadója, aki a kormányzati célokról beszélt. Ezután Laczkovich Miklós matematikus következett, aki a matematika tanításának példáján keresztül mutatta be, hogy milyen változások szükségesek a természettudományok, sőt, akár más tantárgyak esetében is. A közelmúltban végeztek egy felmérést 4257 matematika tanár megkérdezésével, sokat elmond erről - ahogy Laczkovich is kiemelte -, hogy már önmagában azt megköszönték a tanárok, hogy megkérdezték őket is.
A gondokat felsorolásának elején rögzítette a mérnök végzettségű Palkovics László jelenlétében - aki az autógyártás szempontjaival is példálózott megelőző előadásában - Laczkovich óva intett mindenkit attól, hogy az iskolai tanításról úgy gondolkodjanak, mint egy összeszerelő üzemről. Később elmondta, hogy kutatóként szeretett volna minél több adattal dolgozni, de szomorúan jegyezte meg, hogy 2013-ban utoljára szolgáltatott adatit a KSH arról, hogy pontosan mennyit költ a kormány a GDP-ből oktatásra. Az utolsó évből 3,8 százalékos támogatásról írt a KSH, ez az OECD-hez 6 százalékos ajánlásához képest elenyésző.
Hosszú és nagy tetszést, illetve egyetértést arató előadása végén Laczkovich kiemelte: a hirtelen, kapkodó intézkedések, melyekkel a bajokat orvosolni akarták, csak ronthat a helyzeten. Megoldási javaslata a központosítás visszabontásaként értelmezhető, valamint számos olyan megoldást - mint a pedagógiai szakszolgálat - visszaállítana, természetesen nem lemondva a pedagógiai módszertani reformokról.
A teljes beszámoló itt olvasható.
