- Ön mit üzenne Brüsszelnek?
- Nem kell üzengetnem se Brüsszelnek, se Strasbourgnak, hiszen itt vagyok, itt dolgozom, s ha valamit el akarok mondani, azt közvetlenül elmondom. A címzett pedig bármelyik uniós intézmény lehet, hiszen a tagállamok és képviselőik valójában bármelyikkel, bármikor képesek kommunikálni, nem kell üzengetni.
- De egyáltalán, ki az a "Brüsszel"?
- Nyilván a megszólítás érthető egy nagyon sok intézményt tartalmazó konglomerátumra, de - és vélhetően erre utal a kérdésével - ez a Brüsszel éppen úgy, mint az Európai Unió (EU) egésze, mi magunk is vagyunk. Magyarország az EU teljes értékű tagja, így a kormány óriásplakátjai akkor válnának igazán érdekessé, ha ezt az üzenetet például az Európai Tanácsnak címeznék, ahol Orbán Viktor is rendszeresen üldögél, s szavaz. Orbán ezek szerint magának üzen, noha valójában bármit is akar tudatni "a Brüsszellel", a tanácsban a kicsi szájával személyesen el tudná mondani. Az Európai Parlamentben (EP) pedig, ahol dolgozom, szintén nemcsak én adhatok át közvetlenül "üzeneteket", hanem itt ül tizenkét fideszes képviselő is, tehát ha olyan nagyon üzenni akarnának, akkor szintén elmondhatnák a gondolataikat. Már ha vannak, hiszen az EP-képviselők aktivitását mérő honlap szerint nem annyira feszülnek meg ezek a fideszes képviselők, hogy azt a bizonyos üzenetet átadják Brüsszelnek…
- Pedig ez lényegesen olcsóbb lenne a magyar adófizetőknek, mint összességében nyolcmilliárd forintból népszavazást rendezni.
- Valóban, ráadásul mind a kormányfőnek, mind a fideszes EP-képviselőknek munkaköri feladataik közé tartozna, hogy ezt megtegyék. Orbán esetében a hazai közpénzek megóvása kiemelt helyen kellene, hogy szerepeljen, hiszen a miniszterelnöki szintű diplomáciai tárgyalások biztosan olcsóbbak, mint milliárdokból óriásplakát- és médiakampányt folytatni kamuügyekben. Ráadásul jóval hatékonyabb is kommunikálni, éppen ebből látszik, hogy a kormány csupán a populista propaganda újabb eszközeként tekint erre a népszavazásra. Arra akarja használni ezt a hamis kommunikációs keretet, hogy Brüsszelt és Budapestet valamiféle egymással szemben álló, egymástól lényegileg különböző dologként állítsa be. Holott az EU és annak intézményei a tagállamok összességét jelenti, és ennek mi is részei vagyunk. Természetes, hogy minden tagállam a saját érdekeit is képviseli az európai intézményrendszeren belül, de a feladat az lenne, hogy a kabinet éppen ezen nemzeti érdekek érvényesítéséért hatékonyan vegyen részt a brüsszeli döntéshozatalban, a közös megoldások keresésében. Csakhogy nagy kérdés, az-e a nemzeti érdek, amit a kormány képvisel, vagy egy szimpla belpolitikai hecckampányról van szó például a menekültügyben is, amelynek igazából egyetlen célja van: a szavazótábor hisztérikus állapotban tartása, s a kormány körül százszámra sokasodó korrupciós ügyek, valamint a kritikán aluli kormányzati teljesítmény elkendőzése.
- Azért is jó ellenségkép Brüsszel, mert ez utóbbiakban adott esetben a kormány körmére tud nézni?
- Brüsszel elsődleges funkciója nyilván nem a kormány körmére nézés, hanem a nemzetállami szinten hatékonyan nem megoldható problémák európai szintű kezelése. Többek között ezt sem érti a magyar kormány, pedig Magyarország jár jól egy jól működő EU-val. De természetesen van egy olyan eleme is ennek a dolognak, hogy a közös európai pénzek felhasználása, vagy bizonyos európai alapértékek és alapjogok érvényesülése terén a brüsszeli intézményrendszer ellenőrzési funkcióval is rendelkezik.
- Ez azt is jelenti, hogy egy EP-képviselő, mint ön, szintén ellenőrző funkcióval bír, s nem pedig - ahogy Lázár János nemrégiben fogalmazott - nemzetellenes tevékenységet végez, amikor a magyar kormány közpénzfelhasználását vizsgálja?
- Ez a társulat - értsd: a kormány - a saját zsebének a megtömését azonosította a "nemzeti érdek" kifejezéssel. Ez egy hazug és hamis beállítás, valójában ez nem nemzeti érdek, én pedig hatékonyan fellépek az arcátlan és gátlástalan tolvajlás ellen, amelyet a Fidesz-kormány többek között az uniós pénzek felhasználásakor is gyakorol. És miután akadályozom őket a szabad rablásban, nyilván sértem az érdekeiket. Ha tehát azt értjük az én "nemzetellenes tevékenységemen", hogy ők miattam nem tudnak szabadon lopkodni a közösből, akkor engem különösebben nem visel meg, sőt, inkább dicséretnek fogom fel Lázár, vagy bármely más kormányzati díszpinty szavait. Egyébként úgy tűnik, a kancelláriaminiszter visszatérően veszi szájára a nevemet a kormányinfón, amiből én azt a következtetést vonom le, hogy hatékonyan zavarom a kabinet igyekezetét a korrupció csúcsra járatásában és az egyre abszurdabb paksi bővítés megvalósításában.
- Gondolom, ha nem lenne ennyi témája, nem lenne esélye ennyiszer "szerepelni" sem a kormányinfókon…
- Hogyne: folyton emlegetnek, s ennél több elismerésre nekem nincs is szükségem arról, hogy hatékony a munkám, amit a közpénzek megóvása, a korrupció visszaszorítása, illetve az értelmetlen, drága és geopolitikai szempontból is káros, Magyarországot eladósító paksi atomerőmű-bővítés megállítása érdekében teszek. Pedig sokkal szívesebben egyeztetnék a kormánnyal az energiahatékonysági irányelv részletszabályairól, vagy hogy hogyan lehet a magyar energiarendszert megújuló alapra helyezni. Vagy akár arról is, hogy milyen jó lenne, ha Magyarország nem abban járna élen, hogy egészségre és környezetre káros növényvédő-szerek engedélyezését próbálja meg kiharcolni, szemben az EP állásfoglalásával, vagy akár időnként az Európai Bizottság, sőt legutóbb - a glifozát nevű növényvédőszer esetében - még a Tanács többségének álláspontjával is. Sokkal szívesebben vitáznék erről, sőt, dolgoznék együtt a magyar kormánnyal, csak sajnos a kabinet az összes fontos ügyben retrográd, káros álláspontot képvisel, tehát nem nagyon tudunk egy irányba húzni, mert alig-alig van olyan elképzelésük, amely kicsit is előremutató lenne. Azokon a területeken pedig, amelyekben esetleg nézetazonosság van - például a GMO-k esetében -, a kormány nem nyitott az együttműködésre, ami meggyőződésem szerint szintén ellentétes a nemzeti érdekekkel.