Kedvelt vígjátékokkal, az Oscarral, a Tévedések vígjátékának mai változatával, az Őrületek tornyával, az Őnagysága kabaréja című zenés komédiával az igényes szórakoztatást vitte közel az emberekhez Háda János neves színész-rendező színháza. Dóczi Lajos XIX. századi színpadi szerző méltatlanul elfeledett művével, az Országomat egy csókért című darabbal a magyar nyelv szépségeire hívták fel a közönség figyelmét. A „rímhányó” Romhányi Józsefet idéző stílusban rímelő előadás, a magyar nyelvben rejlő bravúrokra építő Vérszipoly, avagy ki harap a végén című darab ugyancsak az irodalmi élményt és a családi kikapcsolódást szolgálta igazi slágergyanús dalokkal. Több településen felcsendült az egyik legjobb off-broadway musical Az Apácák, fantasztikusan jó zenékkel és öt nagyszerű színésznővel (Vándor Éva, Voith Ági, Mérai Kata, Zakariás Éva és Laurinyecz Réka). A Süsü, a sárkány kalandjai című zenés mesejáték pedig megállíthatatlanul hódít a gyermekek körében, a 2013-as premier óta már majdnem 200 alkalommal játszották.
Ebben az évadban is teljesült az alapító legfőbb célja, hogy szó szerint közel vigye a színházat az emberekhez, hogy társulata a színház és az igényes minőségi kultúra népszerűsítésén túl, az esélyegyenlőséget képviselje. A múltbéli sikerek számbavétele és a jövőbetekintés egyaránt aktuális, 2016 őszén ünnepli ugyanis ötödik születésnapját a teátrum. A vállalásoknak megfelelően a minden korosztályt megszólító repertoáron zenés mesejátékok, interaktív műsorok, musicalek, illetve prózai és zenés vígjátékok egyaránt szerepelnek, minden előadás az esélyegyenlőség színházon belüli megteremtésének jegyében lett színpadra állítva.
„A siketek az ép hallásúakkal együtt szeretnek színházba menni, ők csak egy kis mankót várnak ahhoz, hogy ne kelljen őket külön kezelni. Az előző évekhez hasonlóan 2015/2016-os évadban is éllovasok voltunk a jelnyelvi tolmács bevonásával készített színházi előadások népszerűsítésében. Ezen produkciók országos és határon túli terjesztésében számunkra az elfogadás és az elfogadtatás, a társadalmi integráció a fő cél, ezért akkor is jelelünk, ha hallássérült nem ül a nézőtéren. Azt szeretnénk, hogy teljesen természetes legyen, hogy vannak olyan felnőttek és gyermekek, akik a „kézmozdulatokkal”, azaz jeleléssel és szájról olvasással boldogulnak és nekik is ugyanúgy járnak a színház nyújtotta élmények, mint halló társaiknak.” – fogalmazott Háda János
A 2016/2017-es évadban a Hadart Színház tagjai – a József Attila Színházból, a Budapesti Kamaraszínházból és a Madách Színházból érkező népszerű színészek – jubileumot ünnepelnek, a társulat az ötödik évadára készülnek. A jubileumi évad célkitűzése, hogy elvigyék a színházat a hátrányos helyzetű települések gyermekei, nagycsaládosai számára, hogy ők is átélhessék a színházzal való személyes találkozás csodáját. A jelnyelvi tolmács bevonásával készített színházi előadások mellett, vakoknak szóló darab színpadra állítása is szerepel a hosszabb távú tervek között speciális akusztikai megoldások alkalmazásával.
ORFEUM - Zenés barangolás a XX. században című darab bemutatójával ünneplik a jubileumi évet, az élő zenekarral kísért előadásban a színészek egy-egy ismert melódiával mesélik el a múlt század két világháborúját, 1956-ot, a sötét szocializmust, ’68-at, a nyolcvanas évek zenei „robbanását”, majd a rendszerváltozás hozta szabadságot. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója komoly visszatekintésre ösztönöz, ezért a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye kiemelt blokkot kap Háda János legújabb rendezésében. „Nem mondunk véleményt, nem megyünk bele társadalomkritikába, hanem az egyén útját követjük, az emberi kapcsolatok és az egymásra figyelés fontosságára helyezzük a hangsúlyt.”
A melódiák világának egyik leghivatottabb szakértője, Darvas Ferenc válogatásában olyan dalokkal emlékeztetnek a XX. századra, mint a Gyere, te nímand, a Szegény embert az ág is húzza, a Fizetek főúr, a Minden elmúlik egyszer, a Jó éjt, drága kis hadnagyom, a Kétszer kettő néha öt vagy az Oly távol messze van hazám. Az orfeumi revü 3 páros életútját (Mérai Katalin, Laurinyecz Réka, Zakariás Éva, Háda János, Pál Tamás, Gieler Csaba) mutatja be, és az egyén szemével tekint végig a mozgalmas századon.
„Az ORFEUM legfőbb mondanivalója, ha visszatekintünk a XX. századra, akkor láthatjuk, hogy a férfi és a nő, a két pólus ereje állította talpra az országot. Fontos kifejezni, hogy bár a balsors gyakran jelen volt, végül mindig az emberség győzedelmeskedett. Ha az emberség szerepét, a szeretet, az egymásrautaltság, a kapcsolatok fontosságát nem emlegetjük fel elég gyakran, akkor a Falanszter várhat ránk Az ember tragédiájából.” – emelte ki a rendező. A darabot szeretnék bemutatni az egész Kárpát-medencében a határon túli magyarság körében és a tengerentúlon is a magyarságtudat erősítése céljából. Egy magyar klasszikus premierjére ugyancsak készül a társulat. A jubileumi évadban bemutatják Müller Péter és Seress Rezső Szomorú vasárnap című kamaradarabját is.