"Meglepett bennünket a probléma nagysága" - mondta Valery Feigin, a Aucklandi Egyetem stroke- és idegtudományi intézetének munkatársa, a vizsgálat vezetője. "Nem gondoltuk volna, hogy az elmúlt két évtizedben ennyit nőtt a légszennyezés jelentette fenyegetés. Tanulmányunk elsőként mutatta meg, hogy milyen nagy mértékben hat a légszennyezés a stroke kialakulására világszerte" - hangsúlyozta a kutató.
A The Lancet Neurology című folyóiratban ismertetett eredmények a téma szakértői szerint azért riasztóak, mert megmutatják, hogy eddig alábecsülték a légszennyezés tüdőre, szívre és agyra gyakorolt hatását. Évente mintegy 15 millió embert ér stroke a világon, csaknem hatmillióan belehalnak, ötmillióan maradandó károsodást - többek között a beszédkészség zavarát, bénulást - szenvednek. Feigin és kollégái egy 2013-ban készült globális tanulmány adatait elemezték, amelyek a betegségek okozta terheket mérték föl. Azt keresték, hogy 1990 és 2013 között a világ 188 országában a stroke kockázati tényezői mekkora szerepet játszottak a kór előidézésében.
A legfontosabb rizikófaktorok a kutatók szerint a magas vérnyomás, a kevés gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrend, az elhízás, a magas sótartalmú táplálkozás és a dohányzás. A stroke globális terheinek majdnem háromnegyede életmódbeli tényezőkkel függ össze, a dohányzással, a helytelen étrenddel és a kevés testmozgással, ami arra utal, hogy az emberek sokat tehetnének a kockázat csökkentéséért.
A légszennyezés 17, a háztartás levegőjének minősége 16 százalékot jelentett a stroke-tényezők között. Hosszú távon a szennyezett levegő úgy fokozhatja a stroke kockázatát, hogy megvastagítja az agyi erek falát, ezzel a vér sűrűbb lesz, a vérnyomás emelkedik, növekszik a vérrögök kialakulásának esélye.
Februárban jelent meg a brit orvosok kollégiumának jelentése arról, hogy Nagy-Britanniában évente legalább 40 ezer halálozás írható a szennyezett levegő számlájára.
