Végre egy szöveg, amit nem a hasnyálmirigy szóval kezd, így vezette be beszédét - a mellette álló Dés László szaxofonművész zenei aláfestése közepette - Esterházy Péter a 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok megnyitóján. Ötletesen megkreált, humoros ünnepi megszólalásában arról beszélt, ki kell mondani a közhelyeket, így azt is, hogy vannak könyvek és azt, hogy ez milyen nagyszerű dolog.
Beszélt arról is, hogy örül, amiért a Vörösmarty téren könyvek, és nem autók parkolnak, de szarkasztikusan megemlítette a Magyar Művészeti Akadémiát is. Zárógondolatával Márait idézte, s arra buzdította a könyvbarátokat, olvassanak életre-halálra. A látványosan lefogyott beteg író másfél hete újra kórházba került, orvosai két nappal a megnyitó előtt engedték ki, hogy elmondhassa könyvheti megnyitóbeszédét. Esterházy gesztusa, hogy gyenge fizikai állapota ellenére is vállalja a megnyitót, páratlan a maga nemében. A szép számban összesereglett látogatók könnytől telt tekintettel, hangos tapsviharral jutalmazták az alkotót.
Esterházy Péter új kötete, Hasnyálmirigynapló címmel a könyvhétre jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. A magyar irodalom egyik kortárs etalonja új művében arról ír, mit tesz vele napról napra a gyilkos kór. Műve azonban nem puszta tényközlések sorozata, hanem irodalmivá komponált feljegyzésfüzér arról, hogyan éli mindennapjait egy olyan szerző, akinek az életét az írás határozta meg egy életen keresztül. A könyv az író hasnyálmirigyrákjának tavalyi diagnosztizálásával veszi kezdetét, majd kronológiai rendben pillanthatunk bele Esterházy Péter fejébe, valóban páratlan gondolatai közé.
Esterházy ebben a műben, amelyben regényes metaforával élve csinos, 170 centiméteres nővé varázsolja a rákot, ír arról is, mit tud tenni a test, ha a betegség mindenképpen megpróbálja eltántorítani az írástól, és említést tesz arról is, hova tűnik a híres humorérzék, a rá mindig jellemző derű akkor, ha az ember „hősugarak” alatt, kórházban fekszik. A Hasnyálmirigynapló egyik különlegessége az, hogy Esterházy az írás belső lélektani fázisába is beavatja olvasóját. Már a mű legelején elismeri azt, hogy mindenhol cetlik vannak körülötte, hogy ha kedve támadna, bármit lejegyezhessen, mégsem tartja magát naplóíró alkatnak, mert őt nem érdekli az egzakt dátumozás, a tárgyszerű rögzítés.
„Írom, amit hallok. Akkor most mindent le kell jegyeznem? Mi a minden? Ez a naplóíró ijesztő és megválaszolhatatlan kérdése” – morfondírozik el. Posztmodern elemei, az oldottság megtévesztő ereje és a nyelvi leleményesség ellenére munkája elkeserítő olvasmány arról, milyen védtelen is az ember a betegségekkel, az elrendeltetésekkel, egy felsőbb erő akaratával szemben. Talán éppen ezért jó a sorok között átivódó humorba és öniróniába csomagolt rendületlen harcot felismerni a kötetben. A szerző csütörtök délután nagy tömegnek dedikálta új kötetét is.
A rendezvényre nem csak Esterházy új könyve, hanem sok határon túli és inneni magyar kiadó háromszázhuszonhárom friss kiadványa jelent meg. Idén még a tavalyi évnél is több az igazán erős tartalom. Darvasi László Taligás című új kötete is igazi irodalmi csemegének ígérkezik: a történet 1728-ban, Bécsben veszi kezdetét, onnan kell egy Taligás névre hallgató rejtélyes alaknak Szegedre utaztatnia egy süketnéma fiút – egy üvegbe zárt gnóm kíséretében.
A krimibe csomagolt fizikai utazás egyúttal magában foglal egy mély lélektani kalandot is, főhősünk szorongások sötétítette lelki világába a szerző a mágikus realizmus eszköztárát segítségül hívva kalauzol el minket. Bruck András New Yorkba zárva című, a Scolar Kiadónál kapható regénye húsz éve jelent meg először, de az új kiadásban az aktuális migrációválság miatt talán más fénytörést kap a mű alaphangja, az emigráció és az idegenség gondolata. Szabad szemmel címmel jelent meg az Európa Kiadó gondozásában Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító válogatott esszéinek gyűjteménye. A vaskos kötetben a szerző kompakt költői életutakat, néha azon belül egy-egy ciklust, konkrét verset elemez, de beleválogatta Illyés Gyulával és Szabó Magdával való levelezését is, amelynek tartalma kivételesen színes.
A könyvhét megnyitóját követően elárulta, munkáiban megfogalmazott véleménye, bírálata gyakran eltér a hagyományos irodalomtörténet felfogásától. A Libri adta ki Csányi Vilmos Széchényi-díjas etológus, író Ő ott bent című kötetét, amely a tudós szépirodalmi munkáinak sorát gyarapítja. A nem túlságosan terjedelmes, de olvasmányos utópia azzal a kérdéssel játszik el, mi történne, ha feltalálnák a világot irányítani képes szuperintelligenciát. Az idei könyvhét a cikkben kiemelt újdonságok mellett további sok száz ellenállhatatlan könyvet vonultat fel, mindenki válogathat kedvére a líra, próza, a novella-, esszé- és tényirodalom új termékei között.
Azért is különösen örömteli százhatvan pavilon között válogatni a Vörösmarty téren, mert néhány hónapja felmerült, elköltöztetnék szokásos helyszínéről a legrangosabb irodalmi mustrát. A könyvünnep helyszínének megváltoztatásáról a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága döntött, a kiadóknak azért tiltották volna meg a kitelepülést, hogy a turisták által látogatott téren „rend legyen.” Szerencsére, végül – talán a könyvszakma és a civilek felháborodásának hatására – a rendezvény maradhatott a Vörösmarty téren, sőt a fesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete idén is megkapta az önkormányzattól a 90 százalékos kedvezményt a helyszínhasználati díjra. Egyébként az ünnepi könyvhét alapvetően budapesti centrumú rendezvény, de társprogramjai számtalan vidéki helyszínen zajlanak: 2016-ban nyolcvan különböző városban vannak könyvhéthez kapcsolódó programok.
A könyvfesztivál megnyitója előtt egy nappal kezdődött meg a Margó Irodalmi Fesztivál, amelyet hatodik éve rendeznek meg a fővárosban. A kortárs irodalom nagyágyúi – talán nem is annyira képletesen értve – felváltva szaladgálhatnak majd a hétfő délutánig tartó könyvhétről a Margó Fesztiválra. A Petőfi Irodalmi Múzeumban ugyanis többek között Csányi Vilmos, Darvasi László, Bartók Imre, Závada Pál könyvhétre kijött új köteteinek bemutatóival várják a látogatókat, Grecsó Krisztián és táncművész testvére, Grecsó Zoltán közös esttel szórakoztatja a publikumot, Németh Gábor pedig az Egy mormota nyara című könyvéhez kapcsolódva az idegenség problémakörét vesézi ki, de Radnóti Miklós özvegyének, Gyarmati Fanninak a naplójából készült monodráma is színpadra kerül a Károlyi-palotában. A költő özvegyének roppantul népszerű naplójából Seres Tamás rendezett lakásszínházi produkciót, a másfél órás művet Hámori Gabriella színművésznő adja elő. Az ingyenes rendezvényen való részvételt biztosító regisztráció három perc alatt lezárult, a túljelentkezés miatt Hámori szombat éjfélkor – két órával az első előadás után – újra előadja a darabot.
