A fogyasztás minden áron való felpörgetésén és a Brüsszellel szembeni csakazértis politikán kívül nem sok észérv szól a cafeteria rendszer átalakítása mellett. Kétséges, hogy a jogszabályt megszavazó országgyűlési képviselők mindegyike megértette-e mire nyomta meg az "igen" gombot. Mert a szakemberek szerint leginkább az annyit hangoztatott öngondoskodásra mondtak nemet.
Az eddig kedvezményes 35 százalékos adótartalmú cafeteria juttatásokat kizárólagosan SZÉP-kártyára, illetve készpénzre cserélték le. Miközben a vendéglátóipari, idegenforgalmi és élelmiszer kereskedelmi vállalkozások forgalma várhatóan nem fog csökkenni, a trafikoké pedig, a csak élelmiszer vásárlásra felhasználható Erzsébet-utalvány száműzése miatt még növekedhet is. Alaposan visszaszorulhat viszont a hazánkban amúgy sem túl erős lábakon álló öngondoskodás. A cafeteria rendszer átalakításának a kormány számára kedvező mellékhatása, hogy tovább erősödik az emberek függése az állami "gondoskodástól". Érthetetlen, hogy főleg az alacsony jövedelmű családok számára fontos iskolakezdési támogatás, vagy a munkahelyi étkezés, az üdülés miért került át a magasabb adókulccsal adóztatott körbe. A kormány ebben az esetben sem egyeztetett érdemben az érintetettek képviselőivel, az érdek-, illetve a szakmai érdekvédő szervezetekkel. Holott a szakszervezetek tárgyalni akartak többek között arról, hogy indokolatlanak tartják a dolgozók közötti megkülönböztetést, nevezetesen, hogy a köz érdekében dolgozók cafeteria kerete csak 200 ezer forint, míg a versenyszférában dolgozók 450 ezer forintig kaphatnak kedvezményes juttatásokat.
A munkavállalók többsége vélhetően nem képzett közgazdász, vagy munkajogász, így nagyon sokan tévesen azt hihetik, hogy a cafeteria részeként kapott nettó 100 ezer forint majd beszámít a nyugdíjalapba. Ez azonban nem így van és óriási csalódás érheti azt, aki erre számít - figyelmeztetett Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára Népszavának megjegyezte, a munkaadók többsége a 34,5 százalékos adót - amíg a béren kívüli juttatások közé sorolták - még kifizette az önkéntes pénztárakba fizetett támogatás (egészség-, nyugdíj- és önsegélyező) után. Azzal, hogy ezek átkerültek az "Egyes meghatározott juttatások" kategóriájába, ami után majd' 50 százalék adót kell fizetni, jóval kevesebben lesznek, akik képesek majd kigazdálkodni a támogatást.
Eddig sok munkavállaló fizetett maga is az önkéntes pénztárakba a munkaadói hozzájárulás mellett, de ha az megszűnik, nagymértékben csökkenhet, vagy meg is szűnhet ez a befizetési hajlandóság - erősítette meg lapunknak Puskellyné Király Ágnes, a Top-Cafeteria Kft. ügyvezetője. A kormányzat a béren kívüli juttatásokról korábban is úgy vélekedett, hogy ezekre semmi szükség, bért kell adni a dolgozóknak. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a dolgozók többsége, főleg az alacsony jövedelműek, a pénzt elsősorban elköltik és nem takarékoskodnak, mert nem is nagyon tudnak a bérükből. Ezért volt szerencsés, hogy a munkáltató a cafeteria juttatásokkal bizonyos mértékig irányítani tudta a munkavállalók költéseit. Ráadásul több kutatás szerint csak a fizetés önmagában nem köti a céghez a dolgozót. Ezért fontos, hogy legyen valamilyen további eszköz a munkáltató kezében amivel meg tudja tartani a számára fontos alkalmazottakat - vélte a cafeteria szakértő. Ezeknek az eszközöknek jelentős részét most kivette a munkáltatók kezéből a cafeteria rendszer jövő évtől érvényes módosítása. Az például, hogy a munkaadó már nem ösztönözheti az egészségpénztári tagságra a munkavállalóját és a cafeteriát kiváltó pénzből esetleg több alkoholt, cigarettát vásárolhat, többet lesz betegállományban, az már nem csak a munkaadónak, hanem a társadalomnak is többlet költséget jelent majd.
Nem szabadna kizárólag bérkérdéssé leszűkíteni ezt a területet, hanem a munkaerő gazdálkodásnak a szempontjait is figyelembe kellett volna venni. A fogyasztás gyors felpörgetése mellett kevéssé voltak fontosak a távlati hatások - tette hozzá Puskellyné. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben, szinte semmilyen feltételt nem kell teljesíteni a munkaadónak, akkor is adhatja a kedvezményes 100 ezer forintot, ha eddig nem volt a cégnél cafeteriajuttatás.
Valós veszélynek tűnik, hogy a munkáltató bért fog csökkenteni és helyette adja majd a kedvezményes adózású készpénzes cafeteriát. Ugyanis ha bérként emelne 100 ezer forintot, annak a munkavállaló és a munkaadó fizette terhe 93 ezer forint lenne, míg a cafeteria 100 ezer forintja csak 34,5 ezer forintba kerülhet. Ez a megoldás azonban nem kockázatmentes, mert az szja, illetve a Munka törvénykönyve alapján a munkateljesítmény ellenértékét nem lehet kedvezőbb adózású, vagy egyéb jövedelemmel kifizetni. Akik eddig is adtak cafeteriát, minden bizonnyal élnek majd a készpénzjuttatás lehetőségével, akik pedig eddig nem nyújtottak ilyen lehetőséget a dolgozóiknak, de van keretük a fizetésemelésre, inkább a cafeteria kedvezőbb adózású forrását használják majd fel.
A kormány pedig ismét mással fizetteti meg a választási propagandája árát, hiszen a cafeteria készpénz részét jövedelemnövekedésnek tüntetheti fel 2017-ben. Az élőmunkát terhelő és az unióban igen magasnak számító járulék és adóterhekből eközben nem enged.
