Tavalyi bevételek (millió Ft)
CÖF: 260,4
TASZ: 246
Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület: 192
Magyar Helsinki Bizottság: 327
Transparency International: 140
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet: 33,8
A bajos norvégok
A Magyar Idők Soros-érdekeltségnek nevezte a Norvég Civil Támogatási Alapot (NCTA). A szervezetnek már korábban is meggyűlt a baja a kormánnyal. Lázár János, és az általa felügyelt Kehi azzal szállt rá 2014-ben a norvég alaptól érkező civil pénzek hazai elosztásáért felelős szervezetekre, hogy LMP-s kötődéssel gyanúsította őket, büntető feljelentést is tettek jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt, ennek nyomán szállt ki nagy erőkkel házkutatásra a rendőrség az Ökotárs Alapítványhoz. Később a törvényességi ellenőrzésből kiderült, a szerveztek jogszerűen működtek. Sokak szerint az állhat a háttérben, hogy a kormány a Századvégre bízta volna a norvég pénzek elosztását.
Bepoloskázták az EKINT-et
"Az elmúlt napokban gyanúsnak tűnő készüléket találtunk az irodánkban, amely a távközlési vezetékeket, többek között a wifit fogta közre, a más funkciót ellátó kábelt árnyékoló doboz helyett" - írták az Eötvös Károly Intézet (EKINT) munkatársai a Facebookon. A megkérdezett szakértő szerint olyan nehezen beszerezhető készülékről van szó, amely adattovábbításra alkalmas. "Nem tudjuk, hogy a szerkezet kitől származik és hogyan került az irodánkba, mindenesetre biztosan állíthatjuk, hogy nincs senki előtt titkolnivalónk. Honlapunkon az összes tevékenységünkről, elkészült anyagainkról és gazdasági beszámolóinkról találsz információt." Majtényi László, az EKINT elnöke a Klubrádiónak kifejtette: azt követően kezdtek gyanakodni és keresni a készüléket, hogy Lázár János kancelláriaminiszter kijelentette, titkosszolgálati dokumentumok vannak arról, hogy azok a szervezetek, amelyeket a Soros-alapítványok valamelyike támogat, a háttérhatalom törekvéseit valósítják meg.
Ha a titkosszolgálatok hallgatták volna le az Eötvös Intézet irodáját, akkor azt a poloskát biztos nem találták volna meg - ezzel indokolta Bakondi György, a miniszterelnök belügyi- és belbiztonsági tanácsadója egy szerdai sajtótájékoztatón, miért biztos benne, hogy nem a magyar szolgálatok hallgatták le az irodát.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa egyébként kedden elutasította a fellebbezést abban az ügyben, amelyben a törvényszék januárban, első fokon elmarasztalta Magyarországot a terrorelhárító szervek (TEK) számára bírói engedély nélküli titkos megfigyelést biztosító törvény miatt. Ezzel az elmarasztalás jogerőre emelkedett. A strasbourgi törvényszék januárban első fokon már helyt adott az EKINT két munkatársa panaszának, és négyezer euró (1 millió 240 ezer forint) nem vagyoni kártérítést ítélt meg az ügyben, amely ellen a magyar állam fellebbezést nyújtott be.
Március végén az MTVA vezérigazgatója, Vaszily Miklós irodájában találtak poloskát - abban az ügyben az Országos Rendőr-főkapitányság tiltott adatszerzés gyanúja miatt indított nyomozást, de azt máig nem tudni, ki helyezte el a poloskát.