A megkérdezett szakértő szerint olyan nehezen beszerezhető készülékről van szó, amely adattovábbításra alkalmas.
Hozzáteszik: "Nem tudjuk, hogy a szerkezet kitől származik és hogyan került az irodánkba, mindenesetre biztosan állíthatjuk, hogy nincs senki előtt titkolnivalónk. Honlapunkon az összes tevékenységünkről, elkészült anyagainkról és gazdasági beszámolóinkról találsz információt."
Ha a titkosszolgálatok hallgatták volna le az Eötvös Károly Intézet irodáját, akkor azt a poloskát biztos nem találták volna meg - ezzel indokolta a miniszterelnök belügyi- és belbiztonsági tanácsadója egy mai sajtótájékoztatón, miért biztos benne, hogy nem a magyar szolgálatok hallgatták le az irodában zajló beszélgetéseket - írja a hvg.hu.
Bakondi újságírói kérdésre hozzátette, kizártnak tartja, hogy az említett poloska lajstromban legyen a hazai szolgálatoknál. Azt is elmondta, hogy nem látott olyan titkosszolgálati jelentéseket, amelyek Soros Györgyhöz köthető alapítványok a Lázár János által említett migrációt támogató tevékenységéről szóltak volna.
A Belügyminisztérium azt közölte az MTI-vel, hogy a készülék kiskereskedelmi forgalomban húszezer forintért beszerezhető. Közleményükben hangsúlyozták: a jogszabályok keretei között "a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeivel szolgáltatást végző belügyi szervezet saját eszközeit nem internetes portálon, és nem a sarki boltban vásárolja meg". Megjegyezték, hogy az intézet nem tett bejelentést, feljelentést, jelzést a rendőrségen "a talált tárggyal kapcsolatban".
Tegnap írtuk: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a fellebbezést abban az ügyben, amelyben a törvényszék januárban, első fokon elmarasztalta Magyarországot a magyar terrorelhárító szervek (TEK) számára bírói engedély nélküli titkos megfigyelést biztosító törvény miatt. Ezzel az elmarasztaló ítélet jogerőre emelkedett.
A strasbourgi székhelyű törvényszék januárban első fokon már helyt adott az Eötvös Károly Intézet két munkatársa panaszának, és négyezer euró (nagyjából 1 millió 240 ezer forint) nem vagyoni kártérítést ítélt meg az ügyben, amely ellen a magyar állam fellebbezést nyújtott be.
Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel azért fordultak a bírósághoz, mert kifogásolták, hogy a TEK bírói engedély nélkül is végezhet titkos megfigyeléseket. A bíróság a panasz kivizsgálása közben egy pontban találta aggályosnak a terrorelhárító szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozó magyar szabályozást, amely a bírói fórum szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló cikkét. A törvényszék hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie.
Teljes cikket itt olvashatja.
