A Jobbik frakciója végül bólintott FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ha kihirdetik a "gránitszilárdságú" alaptörvény újabb módosítását, a kormány, a parlament kétharmadának támogatásával egyebek mellett kijárási tilalmat rendelhet el, nyilvános rendezvényeket tilthat be, szigoríthatja a határellenőrzést, fokozottan ellenőrizheti az internet-, levél-, és postaforgalmat. Ezen felül például bevezetheti a katonai légiforgalmi irányítást, és az ország védelme szempontjából fontos infrastruktúra védelmére kirendelheti a honvédséget, a rendvédelmi erőket és eszközeiket. A fideszes többség a Jobbik támogatásával ugyanis tegnap megszavazta, hogy az alkotmányban külön kategóriaként a terrorveszély-helyzet is szerepeljen. A 2012-ben hatályba lépett alkotmány hatodik megváltoztatását 153 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az LMP és függetlenek nemmel szavaztak, egyetlen független képviselő tartózkodott, az MSZP-sek pedig korábbi ígéretüknek megfelelően nem nyomtak gombot.
A legnagyobb gond az alaptörvény-módosítással, hogy továbbra sincs definiálva, mi az a terrorveszély-helyzet, mert támadás és támadás között különbség van - mondta lapunk kérdésére Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.
Az az ok a kihirdetésére, hogy 75 terrorista benn van az országban, vagy hogy egy elmebeteg ember lövöldözni kezd? Ez így, csak értelmezési vitákat szülhet, a kormány azt mondja, veszély van, a parlament meg azt, hogy nincs. Pedig az alaptörvény lényege, hogy mindenki egyformán értelmezi és mindenkire egyformán vonatkozik.
Most meg bizonytalan, mit tekintünk terrorveszély-helyzetnek, és mikortól beszélhetünk róla. Ezért csak tisztességesen szabadott volna leporolni az alaptörvényt.
Az új alaptörvényi cikk értelmében az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre kétharmaddal terrorveszély-helyzetet hirdet ki, ugyanakkor rendkívüli intézkedések bevezetésére hatalmazza fel a kabinetet. A kormány rendeletet alkothat, törvényeket függeszthet fel, rendkívüli intézkedéseket hozhat, vagyis rendeleti kormányzást vezethet be, ami Orbán Viktor régi álma.
A kabinet lépéseiről azért tájékoztatni kell a köztársasági elnököt és az illetékes parlamenti bizottságokat és a rendkívüli helyzet legfeljebb 15 napig tarthat, ám azt a parlament kétharmaddal meghosszabbíthatja. Ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő, a fegyverhasználatra feljogosított honvédséget is be lehet vetni belföldön, ám a "terrorveszély-helyzet nem jár együtt szükségképpen a Magyar Honvédség felhasználásával" - mondja ki az alaptörvényi cikk. Ehhez szintén kétharmaddal módosítani kellett a rendőrségi, a nemzetbiztonsági szolgálati és a honvédelmi törvényt, amelyekben szintén bevezetik a terrorveszély-helyzet kategóriáját. Ha a parlament elrendelte a terrorveszélyhelyzetet, akár az országon belüli utazást is korlátozhatják.
Miután a szocialisták szerint a módosítás nem az emberek biztonságát, csupán a kormány hatalmi törekvéseit szolgálja, az ellenzéki párt a javaslat vitájában sem vett részt. A tegnapi szavazás után Tóbiás József pártelnök-frakcióvezető Schiffer Andrással, az LMP társelnök-frakcióvezetőjével bejelentette, a két ellenzéki párt öt képviselője közös ellen alaptörvény-módosítást nyújtott be a Háznak, amely terrorhelyzet esetén az elfogadott változtatásnál jóval szélesebb körben tenné lehetővé a honvédség alkalmazást. Az LMP frakcióvezetője nem gondolja, hogy a kormány visszaélne a terrorveszély-helyzettel. Orbánék "kommunikációs zsákutcába" navigálták magukat és ezt a helyzetet akarták valahogy megoldani, ellenzéki pártnak viszont ehhez nem lehet segédkezet nyújtania. Az alaptörvény ellenzéki módosítását, ami egyáltalán nem biztos, hogy végül a parlament elé kerül, Tóbiás és Schiffer mellett Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja, Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke, valamint Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság MSZP-s alelnöke jegyzi.
Közel-keleti és afrikai országokkal együttműködve fékeznék az Európába irányuló menekültáradatot az Európai Bizottság (EB) kedden közzétett javaslatcsomagja értelmében, amelynek az érintett államokban történő uniós- és magánberuházások fokozása áll a középpontjában. Az elképzelés az EU-Törökország megállapodáson alapul, de nem "puszta másolat", hanem az egyes országok helyzetére szabott intézkedések sorozata. Az EB javaslata értelmében egyelőre kilenc országnak ajánlanak "migrációs partnerséget": Jordániának, Libanonnak, Tunéziának, Nigernek, Malinak, Etiópiának, Szenegálnak, Nigériának és Líbiának.
Annak a tervezetnek, amelyet Simicskó István honvédelmi miniszter még januárban előterjesztett, egyetlen sorát sem tudták támogatni, de a mostani módosításban csak a honvédség bevethetőségéről van szó, amit a Jobbik kezdettől szorgalmaz, a terrorveszély valós, és nem akarják a biztonságpolitikai kérdést a pártpolitika alá rendelni. Ezért szavaztak igennel, vállalva minden politikai vádat. Erről Mirkóczki Ádám, a Jobbik szakpolitikusa, szóvivője beszélt a határozathozatal után a Népszavának.
Magyarország nem fog visszavenni menekülteket Ausztriából - közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő hétfőn Bécsben a Die Presse osztrák lap beszámolója szerint. A lap emlékeztet rá, az uniós Dublin III-as egyezmény szerint a menekülteket abba az uniós országba kell visszaküldeni, ahol először regisztrálták őket, és ott kell lefolytatni a menekültügyi eljárást is velük szemben. Az Orbán-kormány tehát gyakorlatilag ismét felfüggeszti a Dublin III-as egyezmény végrehajtását - írták. Az osztrák hatóságok eddig nem küldtek vissza menekülteket Magyarországra, írta a Die Presse, és felidézte, hogy tavaly szeptemberben az osztrák közigazgatási bíróság azzal az indoklással állította le egy afganisztáni menekült kitoloncolását, hogy Magyarország nem biztonságos hely a menekültek számára. Június közepén azonban az osztrák belügyminisztérium delegációt szervez Magyarországra, hogy meggyőződjenek azokról az „embertelen állapotokról”, amelyekről a tavalyi ítélet szól. Wolfgang Sobotka belügyminiszter szerint Magyarország biztonságos a menedékkérők számára. Karl-Heinz Grundböck belügyi szóvivő arra az ellentmondásra is fölhívta a figyelmet, hogy amíg a nem EU-tag Törökországba visszaküldjük a menedékkérőket az uniós–török paktum alapján, addig Magyarországra nem, mert az a bírósági ítélet szerint nem biztonságos harmadik ország.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár természetesen dicsérte a módosítást és korholta azokat, akik szavazatukkal nem támogatták az emberek mindennapi biztonságát. A keddi isztambuli robbantásokra utalva közölte, valós veszélyekről van szó, és azt is világosan kell látni, hogy ez nem választható el az illegális bevándorlás kérdésétől, mert ezzel a folyamattal együtt terroristák is érkeznek az Unió területére. Simicskó István honvédelmi miniszter megköszönte a támogatást azoknak, akik igent mondtak a korábban szakmailag is vitatott előterjesztésre.
Van egy döntés, ami arról szól, hogy 130 ezer ember kényszer-betelepítését végre kellene hajtani, az önkéntes vállalás korábban volt, aztán jött ez a kényszer - mondta Kósa Lajos az ATV-ben miután Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa állította, hogy a kormányzati kommunikációval ellentétben nincs szó "kényszer-betelepítésről". A Fidesz frakcióvezetője szerint Navracsics félreérthetően beszélt, hiszen most még a kényszer-betelepítésről szóló jogszabályok előkészítése zajlik, így az még nem lépett életbe. Navracsics azt is mondta, értelmezhetetlen a kormány Brüsszelnek üzengetős plakátkampánya, Kósa szerint a plakáton olyan fordulatot használtak, amelynek üzenete könnyen lefordítható. A szlogenek, a szólás-mondások, a hasonlatok ereje az, hogy aki bírja a magyar nyelvet, az megérti az üzenetet. Aki olvassa a plakátot és Magyarországon választó, az tudja miről van szó" - vélte a frakcióvezető. Hozzátette, nyilván Navracsics a mundér becsületét védi, hisz bizottsági tag, és "pont azt a bikfanyelvet használja, amelyet az Unióban szokás".
A Belügyminisztérium terrorellenes csomagját viszont tegnap 185 igen szavazattal fogadta el a Ház. Erről Pintér Sándor hónapokon át egyeztetett az ellenzéki frakciókkal és azok javaslatait is beépítették a 23 törvényt módosító tervezetbe, így nem véletlen, hogy azt az MSZP, az LMP és Jobbik is megszavazta. A csomagban egyebek mellett lehetőséget teremtettek arra, hogy a kódolt telefonos szolgáltató köteles legyen megadni a titkos információgyűjtéshez nélkülözhetetlen adatokat. Terrorcselekmény elkövetése vagy előkészülete esetén adott területen a rendőrség egyebek mellett rendezvényeket szakíthat félbe,korlátozhatja a közúti forgalmat, a biztonsági intézkedéseket viszont legfeljebb 72 órára rendelheti el. Módosul a büntető törvénykönyv is, így kiegészül a terrorcselekménnyel az a bűncselekményi kör, amelynek elkövetése esetén büntethető a 14 évnél fiatalabb, de a 12. életévét már betöltött fiatalkorú. Büntetendő lesz továbbá az, aki terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről elutazik vagy azon átutazik, valamint az is, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít vagy a terrorizmust támogató hírverést folytat. Létrejön a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK), aminek hatáskörén Lázár János és Pintér között kitört a vita, a csomag végszavazására is ezért került sor csak tegnap. A belügyminiszter alá tartozó TIBEK titkos adatokat elemez majd, tájékoztató rendszert működtet és értékelő jelentéseket készít a kormánynak. Titkos információgyűjtést azonban nem végezhet. Az ellenzék szerint a terrorellenes törvénycsomaggal a kormány széles jogkört kapott az emberek biztonságának garantálására, ezért az alkotmánymódosításra nem volt szükség.