Jelenleg sem az Európai Unió (EU), sem a nemzeti politikai intézmények nem élvezik az állampolgárok többségének bizalmát, de ez nemcsak Magyarországra, hanem lényegében az uniós országok mindegyikére igaz - összegezi a Policy Solutions (PS) A magyar közvélemény és az Európai Unió című tanulmánya. A Bíró-Nagy András, Kadlót Tibor és Köves Ádám által jegyzett elemzés célja annak vizsgálata, miként alakult a magyarok véleménye az EU-ról 2010 óta, egy olyan időszakban, amikor az európai közösségnek gyakorlatilag folyamatos válságkezelésre kellett berendezkednie, és ezzel párhuzamosan jelentősen felerősödtek a kritikus hangok a hazai politikában is. Az elemzés alapvetően az Eurobarométer felmérésein alapul: a 2010 tavaszi eredményeket hasonlították össze az eddigi legfrissebb, 2015 őszi adatokkal. A magyar adatokat rendre az EU 28 tagállama eredményeinek kontextusába helyezték
. A tanulmány már csak azért is aktuális, mert az Orbán-kormány jelenleg is épp Brüsszelnek címezve folytat médiakampányt, s a Fidesz-KDNP évek óta, talán egyre hangsúlyosabban alapoz a magyarok vélt, vagy valós EU-ellenességére. Csakhogy 2010 után több különböző kutatás is mérte a magyarok EU-tagságról elfoglalt álláspontját, és mindegyik szerint többségben vannak azok, akik az EU tagjaként képzelik el Magyarország jövőjét - emlékeztetett a PS.
A populizmus azért teret nyert
A 2015 őszi Eurobarométer adatok szerint a magyarok túlnyomó többségében pozitív vagy semleges kép él az EU-ról. A pozitív és a neutrális álláspontot is a megkérdezettek egyaránt négytizede foglalja el, és csak minden ötödik válaszadó gondol negatívan az EU-ra. Régiós összehasonlításban is kedvezőnek mutatkozik a magyar adat, a visegrádi négyek (V4) közül csak Lengyelországban jobb az EU általános megítélése. Alapvetően stabilan a pozitív tartományban vannak az EU-val szembeni érzületek Magyarországon, ugyanakkor némi imázserózió és bizalomvesztés megfigyelhető volt 2010 és 2015 között.
Bár az EU-ról alapvetően inkább kedvező kép él tehát a magyarokban és általánosan az EU28-akban is, a tanulmány fölhívja a figyelmet: az Unió által jelenleg követett irányvonalat már egészen másként ítélik meg az európai állampolgárok. A 2015-ös adatok szerint összeurópai szinten relatív többségben vannak, akik szerint az EU-ban rossz irányba mennek a dolgok: a válaszadók több mint négytizede (43 százaléka) látja kedvezőtlenül az európai folyamatokat. Ezzel szemben csak fele annyian vannak a jelenlegi uniós fejleményeket pozitívan megítélők, ők az összes uniós állampolgár alig negyedét (23 százalékát) teszik ki. Magyarországon is az aggódók vannak relatív többségben, itt azonban az uniós átlagnál 5 ponttal kisebb, 38 százalék a rossz irányt érzékelők közössége. Az EU 28 tagállamában öt év alatt átlagosan 4 ponttal csökkent az optimisták aránya és ugyanennyivel bővült a pesszimisták tábora. A tanulmány arra is fölhívta a figyelmet, hogy míg Magyarország esetében az EU jövőjét optimistán látók aránya 2 ponttal csökkent, addig az EU jövőjét negatívan látók aránya 41 százalékról 47 százalékra nőtt, vagyis 6 százalékponttal emelkedett.
Igenis van mit szeretni benne
Ami az EU legfontosabb pozitív hozadékait illeti, a magyarok számára az Unió legfontosabb előnye a közös piac, a tőke, az áru, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlása. Második helyen a tagállamok közötti béke fenntartása, a dobogó harmadik fokán pedig a cserediákprogramok állnak. Az EU egészét tekintve a legtöbben a tagállamok közötti békét jelölték meg az Unió legnagyobb előnyeként (56 százalék). Az a tény, hogy 2012-ben az EU kapta meg a béke Nobel-díjat, egyben ezt az elterjedt érzületet igazolta vissza. Az európai béke megteremtését és fenntartását Magyarországon ennél sokkal kevesebben sorolják az EU legfőbb vívmányai közé (39 százalék) - ez egyben a legalacsonyabb arány a V4 országok között.
Az Eurobarométer kutatásai alapján ráadásul a magyarok tizede nem tud semmilyen pozitívumot társítani az EU-hoz. Az európai állampolgárok szerint az EU leginkább a személyek szabad mozgásával, valamint az euróval azonosítható. Az EU 28 tagállamában a megkérdezettek fele (49 százaléka) asszociál az EU-ról a tagállamok bármelyikébe irányuló szabad munkavállalás, tanulás és utazás szabadságára, és tízből majdnem négyen (37 százalék) a közös európai fizetőeszközt is az Unióhoz társítják. Gyakori gondolattársításnak számít Európa-szerte az európai integrációnak a békével, valamint a kulturális sokszínűséggel történő azonosítása is. Ezek alapján jól látszik, hogy a legnépszerűbb asszociációk pozitív jelentést hordoznak, közvetlenül mögöttük azonban több negatív jellemző is szerepel. 2015 végén minden negyedik európai számára az EU egyet jelentett a pénzkidobással (25 százalék), a bürokráciával vagy a külső határok nem megfelelő ellenőrzésével (24-24 százalék). A magyarok számára is az uniós állampolgárok más tagállamokba történő szabad utazása, tanulása és munkavállalása jut eszébe elsőként az EU-ról, tízből négyen (41 százalék) adtak ilyen választ. A gyakori magyarországi asszociációk között szerepelt a külső határok feletti nem megfelelő kontroll, valamint a kulturális sokszínűség is - ezek állnak a második és a harmadik helyen.
Sokszor nem érezzük a hasznát
A PS tanulmánya megjegyzi: tanulságos, hogy a gazdasági fellendüléshez és a szociális védelemhez kapcsolódó asszociációk igen ritkának számítanak a magyar és más európai állampolgárok körében is. Az európai átlagnál jóval kevésbé vélekednek úgy a magyarok, hogy az EU révén nagyobb beleszólásuk lenne a világ dolgaiba. Míg Európa-szerte az állampolgárok több mint ötöde gondolja így, addig itthon csak 13 százalék. Érdekesség ugyanakkor, hogy a magyarok az EU28 átlagánál jelentősen kisebb arányban kapcsolják az EU-hoz a bürokráciát (15 százalék, szemben az uniós 24 százalékkal), és fele akkora mértékben gondolják, hogy az EU fölösleges pénzkidobás lenne.
Minden második megkérdezett szerint a hazája érdekeit nem megfelelően veszik figyelembe az EU-ban. Magyarországon csak tízből négy válaszadó gondolja úgy, hogy az ország érdekei érvényesülnek az európai intézményrendszer keretein belül - ez egyébként pontosan megegyezik az EU28 átlagával. Ezzel ellentétes véleményen van Magyarországon a válaszadók 55 százaléka. Regionális
összevetésben ugyanakkor inkább optimistának tekinthető a magyar álláspont, hiszen a magyarországi 55 százalékkal szemben Csehországban a megkérdezettek kétharmada, Szlovákiában pedig több mint hattizede gondolja azt, hogy a nemzeti érdekeket nem veszik figyelembe az EU-ban. A lengyelek ebben a tekintetben is jóval kedvezőbben ítélik meg a helyzetet, mint a többi V4-tagország.
Csak a menekültek és az euró nem kell?
Magyarországon alapvetően az uniós trendekhez igazodik a további integráció, azaz a közös döntéshozatal szükségességének megítélése. Az EU-átlaghoz hasonlóan a legkiemelkedőbb támogatottságot a magyarok körében is az uniós polgárok szabad mozgása élvezi, több mint háromnegyedük ért ezzel egyet. A régiónkban ugyanakkor nem ez a legkiemelkedőbb érték, a csehek négyötöde, a szlovákoknak pedig mintegy 90 százaléka támogatja az egyik legalapvetőbb, az integrációval járó szabadságjogot. A közös energiapolitika iránt szintén az uniós átlaggal megegyező igény mutatkozik Magyarországon is: tízből heten szükségesnek látják az energetikai döntések tagállamok feletti összehangolását. Az EU tagállamainak közös biztonság- és védelempolitikája a harmadik legtámogatottabb integrációs terület Magyarországon.
Az utóbbi év magyar kormányzati politikájának fényében ugyanakkor nem meglepő, hogy a bevándorláspolitika területén történő együttműködést jóval kevésbé támogatják itthon, mint az EU-ban általában. Míg a 28 tagállamban átlagosan 70 százalékhoz közeli a közös migrációs politika iránti igény, addig Magyarországon csak 55 százaléknyi támogatót találunk, miközben az ellenzők tábora
is igen jelentős, 40 százalék körüli - emeli ki a tanulmány. Ezzel az alacsony értékkel azonban mégsem lógunk ki a V4-es országok közül. Mind a négy országban erősen átlagon aluli a közös uniós migrációs politika támogatottsága. A PS arra is felhívta a figyelmet: az euró, mint közös európai fizetőeszköz tekintetében erősen megosztottak a magyarok, hiszen csak minden második magyar támogatja, miközben csaknem ugyanennyien elutasítják azt. Ez az Unió átlagánál némileg gyengébb érték.
Az uniós szinten leginkább elutasított integrációt erősítő törekvést, az új EU-tagállamok felvételét viszont jelentősen kedvezőbben ítélik meg Magyarországon, mint az EU egészében. Míg a 28 tagállamban összességében az ellenzők adják a lakosság felét, és a támogatók csak nagyjából 40 százalékos arányban vannak, addig Magyarországon fordított az arány. Az EU egészéhez hasonlóan a további bővítés kérdése a magyarokat is erősen megosztja, ám itthon a bővítéspártiak vannak szűk többségben.
Még mindig jobban bízunk
Az EU és a nemzeti politika iránti állampolgári bizalom szintjét elemezve, a 2010-es és 2015-ös közvélemény-kutatási adatok alapján három következtetés vonható le - áll a tanulmányban. "Egyrészt, a számos krízis következtében az európai polgárok az elmúlt 5 év alatt vesztettek bizalmukból az EU-val szemben. Másrészt, bár csökkent az EU-ba vetett bizalom Magyarországon, a magyar állampolgárok még így is kevésbé euroszkeptikusok, mint az EU-tagállamok átlaga. Harmadrészt, a bizalomvesztés nagyobb volt a hazai politika irányában, mint az EU felé: nagyobb mértékben csökkent a bizalom a belpolitikai szereplőkkel szemben mind EU-s, mind magyar szinten, mint az uniós intézmények tekintetében".
Az elmúlt öt évben az EU-ban és Magyarországon is csökkent azok aránya, akik nagyobb súlyt adnának a közvetlenül választott Európai Parlamentnek (EP), de ezzel együtt is relatív többségben vannak azok, akik szerint az EP-nek a jelenleginél fontosabb szerepet kellene játszania. Magyarországon az emberek több mint négytizede szeretné, ha az EP-nek nagyobb szerepe lenne a jelenleginél, ami ugyan kevesebb, mint öt évvel korábban, de még mindig jelentősebb támogatás, mint a többi visegrádi országban. A számok azt is mutatják, hogy az intézményi bizalom mértéke nem feltétlenül van összefüggésben az úgynevezett demokratikus deficittel. Összességében megállapítható, hogy az európaiak nagy része még mindig nagyobb bizalommal fordul az EU-s intézményekhez, mint saját politikai vezetéséhez, amely elvileg szorosabb kapcsolatban van az állampolgárokkal. Bár az EU megítélése romlott az elmúlt időszakban, a nemzeti politikai intézmények hasonló ütemű hitelvesztésének fényében ez nem nevezhető az európai projekt kudarcának - értékeli a tanulmány, amely sokkal inkább a politika elhúzódó válságaként látja a rossz eredményt, mintsem az EU intézményeinek működésképtelenségeként.
