Publicisztika;Orbán Viktor;

- Orbán G-napjai

Nem lehet nem észrevenni azt a stílusváltást, amely Orbán Viktor parlamenti reakcióit jellemzi. A miniszterelnök, az azonnali kérdésekre válaszolva, a korábbi helyenként szellemes, sokszor ironikus és csaknem mindig dupla fenekű mondatok után áttért a személyeskedő, nyers válaszokra, amikor is az őt kérdezőt becsületében igyekszik lejáratni, horribile dictu, bűncselekménnyel vádolni. Egy hónappal ezelőtt Harangozó Tamásnak támadt neki; a szocialista képviselő Matolcsy ügyeiről faggatta volna a kormányfőt, aki - többek között - azzal válaszolt, hogy Harangozónak semmi erkölcsi alapja ilyen kérdéseket firtatni, mivel - évekkel korábban - a Paksi Atomerőműtől havonta pár százezer forint juttatást kapott. (Csak emlékeztetőül: Matolcsy esetében több mint kétszázmilliárd forintról beszélünk…)

Hétfőn Orbán még brutálisabb módon fogalmazott; a Jobbik új frakcióvezetőjét egyenesen adócsalónak nyilvánította. Láthatóan alaposan felkészítették a miniszterelnököt Volner Jánosból, aki arra lett volna kíváncsi, hogy kicsoda is Habony Árpád. A kérdésre természetesen, nem kapott választ - "a szóban forgó személy egyik állami intézmény fizetési listáján sincs rajta" -, viszont levezette, hogy Volner miért adócsaló, illetve hogy képesítését egy oroszországi kamuegyetemen szerezte. Aztán Orbán újra zsúrpubiknak nevezte a Jobbik-frakció tagjait; szerinte eltűnt a párt izmos férfias jellege.

Nem tudni, kinek a javaslatára és miért váltott hangnemet Orbán, lehetséges, hogy éppen az egyetlen állami fizetési listán sem található Habony ötletére. Persze, a szocialistákkal korábban sem bánt kesztyűs kézzel, a Jobbikkal azonban feltűnően udvariasan, mostanra azonban eltűnt az udvariasság. Kérdés, hogy vajon lehetséges-e összefüggés a bárdolatlan hangnem, és ama híresztelés között, hogy mostanság Simicska Lajost gyanítják, vagy tudják a kevésbé radikális párt mögött. Ha ugyanis így lenne, a G-nap után, különösen indokoltnak hihetik Orbán verbális fordulatát. Egyszer majd nyilván ez is kiderül, azt azonban már most látjuk, hogy a Jobbik nem sértődött meg, különben nem szavazta volna meg a Fidesz kétharmadhoz kötött alkotmánymódosítását. Netán csak színjáték folyik a parlamentben és a virtuális háború mögött egy majdani koalíció képe bontakozik ki?