A képviselők 126 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 59 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mintegy harminc törvényt megváltoztató javaslatát.
A tárcavezető közlése szerint az áfacsökkentésekkel 55 milliárd forint bevételről mond le az állam a háztartások javára. A kormány számításai alapján egy nyugdíjas házaspárnál átlagosan 15-20 ezer forintot, a nagycsaládosoknál 30-35 ezer forintot, a kétgyermekeseknél pedig 80-85 ezer forintot hagyhat jövőre az áfacsökkentés és a személyi jövedelemadó-kedvezmény növelése. A kétgyermekesek családi adókedvezménye az szja-törvény módosításával 5 ezer forinttal, 30 ezerre emelkedik.
Újdonság, hogy a legfeljebb 200 ezer forintos adótartozással rendelkező magánszemélyek automatikusan féléves pótlékmentes részletfizetést kaphatnak, amit az adóhatóság ügyfélszolgálatain akár szóban is kérhetnek.
Az elfogadott javaslat 9 milliárd forint értékben tartalmaz munkaerő-mobilitást ösztönző intézkedéseket. A gépkocsival történő munkába járás költségtérítése a kilométerenkénti 9 forintról 15 forintra emelkedik, emellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá kerültek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának kiadásai. A kabinet szándékai szerint a kis- és középvállalkozások (kkv) növekedését segíti majd, hogy 2017-től megszűnnek a beruházásösztönző szja- és társaságiadó-kedvezmények 30 millió forintos korlátai.
Változnak a kutatás-fejlesztés (k+f) elszámolásának feltételei is, azok a vállalkozások, amelyek nem tudták igénybe venni a kedvezményt, a jövőben a szociális hozzájárulási adóból vonhatják le az elmaradt társasági adókedvezményt ezen adó 50 százalékáig.
A gazdaság fehérítését szolgáló módosítás, hogy a tételes áfa-adatszolgáltatás jelenlegi 1 millió forintos határa 100 ezer forintra csökken. Az adócsalások visszaszorítása érdekében zártabbá válik a közúti árufuvarozást felügyelő ekáer rendszer. A parlament ugyanezen célból az italautomatákra is kiterjesztette az online számlázási rendszert. A parlament döntésével felhatalmazta az adóhatóságot, hogy kísérletet tegyen a nagy világcégek megadóztatására. A kormány az elfogadott javaslatában "magyar google-adóként" említett rendelkezéssel, vagyis a reklámadó megfizetésének kikényszerítésével kívánja bevonni a közteherviselésbe a legnagyobb technológiai vállalatokat. Ez alapján elsőként 10 millió forintos, majd később többször ismételhető, exponenciálisan növekvő bírsággal számolhatnak azok a Magyarországon adózóként nem nyilvántartott reklámközzétevők, amelyek nem tesznek eleget az adóhatóság felhívásainak.