Jellemző módon nem a kormány, hanem egy képviselői indítvány kívánja orvosolni a Quaestor károsultaknak az egyik legfontosabb panaszát. Völner Pál - igazságügyi államtitkár, fideszes képviselőként - múlt pénteken arról nyújtott be törvényjavaslatot, hogy a jövőben a hozam nem az értékpapírszámla-vezető által a kárrendezésre jogosultnak ténylegesen jóváírt kamat összege legyen, hanem a kamat összegéből a kárrendezésre jogosult által ténylegesen elért jövedelem. (A hozam definíciójának módosítása azért vált szükségessé, mert az értékpapírszámlán ténylegesen jóváírt kamat bizonyos esetekben magasabb a befektető által elért jövedelemnél.)
Mint emlékezetes, a Quaestor a már korábban forgalmazott kötvényeinél a vételárban az időarányos kamatot is megfizettette a befektetővel, vagyis ezekben az esetekben az értékpapírszámlán lévő összeg nem tekinthető teljes egészében befektetésen elért hozamnak. Ugyanakkor a tavaly december 15-én elfogadott Quaestor-törvény ezt nem vette figyelembe, és a pórul járt ügyfeleknél a teljes hozamot levonták a kártalanítás során. (A mostanáig alkalmazott elszámolás egyébként az Alkotmánybíróság határozatával is ellentétes volt.)
Windisch László, aki az MNB pénzügyi felügyeletért felelős alelnöke, a Magyar Idők hétfői számában úgy nyilatkozott, hogy az új képlet alapján a Kárrendezési Alapból további 46 milliárd forintot fizethetnek ki. Szakács László szerint azonban a Völner-képlet nem megfelelő, mert ha a befektető a névértéknél alacsonyabb összeget fizetett ki a kötvényeiért, ezt nem tudja kezelni. A szocialista képviselő a Népszavának elmondta, hogy a törvényjavaslathoz beadott módosító indítványában olyan képletet nyújtott be, amely ezt a hiányosságot is orvosolja. Egy másik módosító indítványában töröltetné a kártérítés átvételekor aláírandó nyilatkozatból, hogy a károsultak további kártérítésre nem tartanak igényt. Szakács László harmadik módosító indítványában az elszámolást tenné áttekinthetőbbé, amit kisbefektetők is jobban megértenének.
Szakács László arról is említést tett, hogy a nagy méretű banki pénzmozgásokról a Belügyminisztériumnak is tudnia kellene. Ugyanis mind a mai napig ismeretlen, hogy hol is van a Quaestor 210 milliárd forintos vagyona. Ilyen mértékű pénzmozgás pedig már nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet. A képviselő felvetette, hogyha például az Egyesült Államokban, vagy akár Németországban ekkora összegnek nyoma veszik, akkor legelőször arra gondolnak az illetékesek, hogy terrorcélokra használták fel a pénzt. A képviselő szerint ez a Quaestor esetében ugyan kizárt, de más nem kívánatos célokat is szolgálhatott az eltűnt pénz.
Ennek függvényében elgondolkodtató, hogy szinte minden vagyonát kimenekítette a Quaestor-vezér azalatt a két hét alatt, ameddig szabadlábon védekezhetett – tudta meg a Blikk. Az ügyészségi nyomozati anyagból kiderül: Tarsoly Csaba csak hamis luxusórákat hagyott otthonában. A szomszédok szerint a házából az egyik éjjel teherautóval hordtak el a holmikat előzetes letartóztatása előtt. Bankszámláján is csak pár millió forintot találtak annak ellenére, hogy több mint egymilliárdot vett ki a tavaly márciusban becsődölt Quaestor házipénztárából.
Windisch László már idézett interjúját kedvezőtlenül fogadták a károsultak. Az alelnök azt mondta, hogy "a tiltakozások már régen nem a Quaestor-ügyről és a károsultakról szólnak. hanem, egyes ellenzéki pártok az utóbbi hónapokban már teljesen nyíltan szervezik a demonstrációkat, kifejezetten politikai célzattal." A károsultak kijelentették: igenis, a károsultakról szólnak a tüntetések. Hiszen mint emlékeztettek rá, nem volt teljes kártalanítás. Úgy vélik, ha ők károsultak hallgattak volna, a jó kapcsolatokkal rendelkező Tarsoly Csaba vélhetően még mindig szabadlábon lenne.
