Meglepően visszafogottnak tűnt az osztrák jobboldali radikális FPÖ azután, hogy Van der Bellen professzor történelmien csekély, 31 ezer szavazatnyi különbséggel nyert szabadságpárti kihívójával szemben. Hofer már az elnökválasztás második fordulóját követően úgy foglalt állást, hogy Ausztriának egységesnek kell lennie. Úgy tűnt, tényleg beletörődött a vereségbe, mert még a szavazatok összeszámlálása előtt gratulált a Zöldek jelöltjének, aki júliusban foglalhatja el hivatalát a bécsi Hofburgban, s lehet Heinz Fischer elnök utódja.
Van der Bellen győzelme után nem csak a demokráciáért aggódó osztrákok lélegeztek fel, hanem Európa is, hiszen a szabadságpárti jelölt diadala az európai jobboldali populista pártok megerősödését is eredményezhette volna, ami most, a széthúzó Európában, röviddel a Nagy-Britannia unióból való kilépéséről szóló népszavazás előtt meglehetősen rossz hír lett volna az Unió számára.
Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke azonban a jelek szerint mégsem annyira jó vesztes – értékelt a Der Standard. Egy hétvégi, az osztrák közszolgálati csatornának adott interjúban ugyanis úgy foglalt állást, nagy annak az esélye, hogy mégiscsak megtámadják az eredményt a „sok feltárt szabálytalanság miatt”.
Amikor a riporter azt kérdezte, mégis, mit jelent az a „nagy esély”, Strache azt válaszolta: „Ezt most nehéz lenne pontosan megmondani, de ötven százaléknál biztosan magasabb”. Az FPÖ elnöke azt is közölte, hogy jogászok vizsgálják meg ezeket a szabálytalanságokat, s amennyiben ezek bebizonyosodnak, „akkor a demokrácia védelmében is felelősséggel támadjuk meg az eredményt”. Szerdán hozhatnak döntést erről.
Strache emellett a választási törvény reformját követelte. Szerinte a levélben való szavazások során már a múltban is „sok szabálytalanságra derült fény”. Szerinte nem maradhat ez a „visszaélésekre okoz adó rendszer, ezért a levélben szavazás jelenlegi formáját meg kell szüntetni” – közölte Strache.
A Der Standard szerint komoly hiba lenne eleget tenni Strache követelésének, hiszen a levélben szavazás intézményét kényelmi okok miatt vezették be, sokan így el tudnak menni hétvégére, akinek dolgoznia kell a voksolás napján, az szintén élhet szavazati jogával. Amikor Németország Európában, első ízben, 1957-ben bevezette a levélben való szavazás intézményét, a cél elsősorban az volt, hogy a betegek és idősek és élhessenek szavazati jogukkal A liberális osztrák lap ezzel kapcsolatban megjegyzi, különösen pikáns, hogy az FPÖ meg akarja fosztani ezeket az embereket ettől a joguktól.
A szabadságpártiak frusztrációja szociológiai okokra vezethető vissza – írja a Standard. Az elemzések ugyanis azt mutatják, hogy a levélben szavazás egyfajta város-vidék ellentétre vezethető vissza, s nemcsak Ausztriában. 2002-ben a német városi lakosság 25 százaléka postán adta le voksát, a 2013-as Bundestag-választás során pedig országosan volt ekkora ez az arány. Ausztriában 14 százalék adta le a voksát a postán.
Strache kijelentéseit egyébként minden parlamenti árt lesen bírálta. A nagykoalíció két pártja, a szociáldemokraták és a néppárt, valamint az ellenzéki Zöldek is úgy foglaltak állást, Strache célja az, hogy folyamatosan keltse a feszültséget az osztrák belpolitikában.