Matolcsy György;MNB-botrány;

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

- Titkok Matolcsy körül - Rejtély, ki adta ki az MNB-elnök könyvét

Nem tudni, ki adta ki Matolcsy György jegybankelnök cikkeinek válogatás-kötetét, nem találni a kiadót, kirívóan drága a kiadvány, és hiányzik  az impresszum is. A Népszabadság nem járt sikerrel, amikor azt akarta kideríteni, hogy vajon ki adta ki az MNB-elnök cikkeiből készített könyvet, az azonban biztos, hogy a jegybank egyik alapítványa több ezret megvásárolt a kötetből, ami elvileg a szerzőnek, azaz Matolcsynak is hozhatott némi honoráriumot.

Nem tudta kideríteni a Népszabadság, hogy ki a kiadója a Matolcsy György jegybankelnök Heti Válaszban megjelent cikkeiből készült válogatás kötetnek. Nincs impresszum, a Heti Válasz Kiadó Kft. csak engedélyt adott az utánközléshez. A lap az Országos Széchényi Könyvtártól sem kapott választ, mivel a könyvre nem igényeltek ISBN-azonosítót, azaz a nyilvántartást elősegítő nemzetközi kódot. Hosszas kutatómunka után annyi derült ki, hogy az SPL Nyomda nyomtatta a könyvet.

A cég annyit közölt a lappal, hogy nem végeztek semmilyen kiadói munkát, csak nyomdai tevékenységet. Ajánlatot tettek a könyv gyártására, a megrendelést pedig teljesítették. Nyomdaipari szakemberek szerint a nyomda ezzel igen jó üzletet kötött, mivel egyértelműen túlárazottnak mondták nemhogy a nyolcezres, de az ötezres előállítási árat is. Az MNB egyik alapítványa (PADA) az oktatási célokat szolgáló kötethez képest nagy költséggel kapcsolatban csak annyit közölt: a „A ­PADA Alapítvány nem rendelkezik a könyv kiadói jogaival, a könyvet a nyomdától rendelte meg, a korábban ismertetett árakon. A kiadványokat az alapítvány támogatásként adta át a felsőoktatáshoz kapcsolódó intézményeknek és bővítette referenciakönyvtárát, továbbá az alapítvány által támogatott konferenciák is részesültek a könyvekből.”

A magas előállítási ár ellenére a kötetből több ezer példányt vásárolt a jegybank alapítvány, amelynek kuratóriumát maga Matolcsy György vezeti, így elképzelhető, hogy a kiadói bevételből a szerző, azaz Matolcsyi is kaphatott honoráriumot.

Korábban írtuk: az utóbbi hónapokban nincs olyan nap, amikor ne kerülnének nyilvánosságra újabb és újabb visszaélésgyanús esetek a Matolcsy György által vezetett jegybank háza táján. Az MNB által összességében mintegy 260 milliárd forintos alapítói tőkével létrehozott Pallas Athéné alapítványokat nem tekinthetjük az MNB-től függetlenül működő, önállóan gazdálkodó szervezeteknek, ezért az általuk létrehozott cégekre inkább úgy tekinthetünk, mint a közpénz haszontalan felhasználóira. Az MNB igazgatósági tagjai és vezető tisztviselői formálisan a kuratóriumok döntéshozói, valójában feladatuk mindössze arra korlátozódik, hogy Matolcsy György unortodox - a hazai közgazdász-társadalom meghatározó személyiségeinek gondolkodásától, szigetszerűen elkülönült, a Magyar Tudományos Akadémia által is elmarasztalt - elképzeléseit megvalósítsák.

MNB-alapítvány mentette meg Matolcsy rokonának a bankját?
Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy újabb dokumentumokat kapott a múlt héten PADA Alapítvány banki szerződéseiről. A szocialista politikus értékelése szerint azokból kiderül: teljesen zavaros a döntési mechanizmus az alapítványnál, egy csomó eltérés, ellentmondás van a kuratóriumi jegyzőkönyvek, a befektetési döntések és a szerződések között. Úgy tűnik - mondta - , mintha utólag papírozták volna le a döntéseket, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette az adatokat titkosító döntést. A politikus azon véleményének adott hangot, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány mentette meg Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének bankját, a korábbi Evobankot.

Ahhoz, hogy a hazai társadalom is tiszta képet kapjon arról, milyen módszerekkel történik az MNB vagyonának elherdálása, hogyan hozzák meg a befektetési döntéseket a kuratóriumok, mit tartalmaznak az egyes szerződések, szükség volt ezeknek a nyilvánosságra hozatalára. A jegybank vezetői azonban - a Fidesz meghatározó politikusaival karöltve - kezdetben foggal-körömmel tagadták, hogy a jegybank által nyújtott alapító tőke az alapítványoknál továbbra is közpénz lenne. 

Az alapítványokkal kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalának egyik élharcosa Tóth Bertalan. Az MSZP parlamenti frakcióvető-helyettese sorra pereket indított azért, hogy mindenki megismerhesse: mi történt az öt Pallas Athéné alapítványnál a közpénzzel. Hogyan történtek a kuratóriumi döntések? A közpénzt - amely a költségvetés helyett az egyes alapítványoknál landolt - a fennálló számviteli szabályoknak megfelelően kezelték-e?

A befektetési döntésekről szóló információk tanulmányozásakor Tóth Bertalan számos furcsaságra bukkant. A 2013. december 16. és 2015. március 10. közötti időszakról a PADA eltérő tartalmú anyagot adott ki a képviselőnek, mint ami a honlapjukon, illetve a szerződéseikben szerepel. Például egy helyütt rábukkanhatunk egy olyan 1,7 milliárd forintos lekötésre, amely a befektetési döntésekben kétszer, a szerződésekben viszont csak egyszer szerepel, és a hasonló ellentmondásoknak se szeri, se száma! Az állampapírok listáján olyan ötmilliárd forintos állampapír-vásárlást tüntettek fel, amelyről se befektetési döntést, se szerződést nem küldött a PADA Tóth Bertalannak. Így feltételezhető, hogy az alapítványnál vagy számos kívánnivalót hagy maga után a számviteli, illetve az ügyviteli fegyelem, vagy - és ez sem látszik kizártnak - arra számítottak, hogy a titkosság mögé elbújva sajátjukként kezelhetik a közpénzt, fittyet hányva a szabályoknak.

Korábbi cikkeinkben is gyakran írtuk, hogy a Pallas Athéné alapítványok egyáltalán nem szolgálják az MNB elnöke által oly gyakran emlegetett közjót, hanem csak Matolcsy György torz, mániákus - általa unortodoxnak nevezett - teóriájának, eszméi terjesztésének közpénzből történő finanszírozását szolgálják. A Tóth Bertalanhoz eljuttatott dokumentumok másolatai mindezt fényesen bizonyítják. 

Lásd még: Matolcsy birodalmát építgeti

Felszólították Ádert az MNB-botrány ügyében
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője hétfőn felszólította Áder János köztársasági elnököt, hogy foglaljon állást a jegybank és alapítványainak ügyeiről. Szerinte az államfőnek el kell döntenie, hogy "a Fidesz politikai bábja kíván maradni", vagy a jogállam őrzője akar lenni. Megismételte két hete elhangzott kérését, hogy Áder János személyesen fogadja az ügy miatt. Szerinte helyreállítható a forint és a Magyarország iránti pénzügyi bizalom, ha kimondják, morális válság van jegybankban.

 

Eddig nem érkezett a magyar hatóságokhoz olyan információ, ami egyértelmű terrorfenyegetettségre utalna a franciaországi futball Európa-bajnokságon - mondta Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hétfőn.