A kezdeményezés előterjesztői szerint a gyors technológiai változások, az eluralkodó robotizálás egyre inkább kiszorítja az emberi munkát a termelésből, miközben a beteg hozzátartozók ápolását, gyermeknevelést, szülők ellátását a társadalom nem értékeli. Svájc a világ egyik legtehetősebb országa, ahol azonban igen nagy a drágaság, a havi megélhetési költségeket közgazdászok mintegy 2500 frankra becsülték, az átlagbér az alpesi országban meghaladja a 6400 frankot.
A tervezet ellenzői szerint a garantált alapjövedelem elfogadása túlságosan nagy terhet rótt volna a költségvetésre, s bevándorlási hullámot indíthatott volna el. Egyetlen parlamenti párt sem állt a felvetés mellé, s a svájci kormány is azt javasolta, hogy a választópolgárok utasítsák el a kezdeményezést. A svájci szövetségi alkotmányt állampolgári kezdeményezések révén lehet módosítani, egy-egy referendum kiírásához 100 ezer aláírást kell összegyűjteni.
Európában figyelemmel kísérték a svájci népszavazást, mivel más államok is fontolgatják hasonló rendszer bevezetését. Finnországban például a kormány azt tervezi, hogy kísérleti jelleggel mintegy nyolcezer alacsony jövedelmű ember számára alapjövedelmet biztosítanak. Utrecht holland városban jövő januártól indítanának útjára egy hasonló kezdeményezést. Nálunk a Párbeszéd Magyarországért mozgalom ötvenezer forintos feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését vetette fel.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is foglalkozik a problémával, hogy a technológiai fejlődés mind több szakmát tesz elavulttá, s így a dolgozó rétegek elszegényedése fenyeget. „Találnunk kell olyan megoldásokat, amelyek a végzett munkától függetlenül osztják újra a nemzeti jövedelmet” – idézte a Deutsche Welle az ILO főigazgatójának, Guy Rydernek a véleményét.
Több másik kezdeményezésről is szavaztak a svájciak. Az előrejelzés szerint szavazók 66 százaléka támogatta a menedékkérelmek elbírálásának felgyorsítását, az örökletes genetikai rendellenességet hordozó pároknál a magzat genetikai szűrésének engedélyezését. 67 százalék nemet mondott arra a felvetésre, hogy a nagy állami cégek vezetői ne kereshessenek többet, mint a miniszterek. A voksok 70 százalékával elutasították az autólobbi sürgetését, hogy fordítsanak nagyobb összegeket útjavításokra.