MTI:
Szombaton reggel katonai tiszteletadás mellett Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren. A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth Lajos téren. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepi ceremónián jelen voltak több kormányzati, állami és civil szervezet képviselői is.
A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala által szervezett központi események délelőtt a fővárosban, a Magyarság Házában folytatódott, ahol Szilágyi Péter nemzetpolitikai helyettes államtitkár mondott beszédet.
Ezt mondta Szilágyi Péter. Szerinte 1920. június 4. egy égbekiáltó igazságtalanság jelképe, az ezeréves, Kárpátok gyűrűzte magyar állam feldarabolásának dátuma, a magyar nemzet rendkívüli meghurcolásának kezdete. Noha a nemzet a 20. században a hátán cipelt kereszt súlya alatt többször meghajlott, minden egyes alkalommal felegyenesedett.
Az idén első alkalommal egész hetes programsorozat kapcsolódik a nemzeti összetartozás napjához. A Magyarság Házában szakmai konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, filmvetítéseket tartottak egész héten, felidézve a trianoni eseményeket. A parlament nemzeti összetartozás bizottsága kihelyezett ülést tartott a Muravidéken.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió ember, a magyarság harmada került az új határokon túlra. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.
"Köz-tánc" a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a budakalászi Lenvirág Együttes közreműködésével a Parlament előtt. MTI fotó: Szigetvári Zsolt
Gyerekek táncoltak a Magyarság Házában - MTI fotó: Bruzák Noémi
Ezt az LMP ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő elnökségi tagja Cohen Áron mondta, kiemelve: a trianoni békediktátum évfordulója mindenki számára egyértelmű történelmi tragédia. A Liberális Fiatalok Társasága (LiFT) képviseletében Bakai Gergely arról beszélt, hogy minden magyart érintett a trianoni békeszerződés, és a tragédiákat együtt kell feldolgozni, közösen kell emlékezni rájuk. Mindkét párt fiataljai közösen helyeztek el virágot a VIII. kerületi Szabó Ervin téren található Magyar igazság kútjánál.
Trianon
De hát mit lehet erről beszélni csaknem 100 év távlatában? - teszi fel a szónokinak tűnő kérdést a Népszavának adott interjújában Kende Péter, a politikai szociológus azonban meg is válaszol rá: egyszerűen azért helyezték előtérbe, mert azt remélték, kapcsolatot teremt a Fidesz és a korábbi jobboldali rezsimek között. E rezsimeknek hajlamuk volt arra, hogy úgy mutassák be Trianont, mint Magyarország legsúlyosabb problémáját. De ez ebben a formában egy nagy ostobaság. Trianon ugyanis egy történelmi esemény, amely megszabta a felbomlott Osztrák-Magyar Monarchia magyar részének jövőjét. E magyar rész semmiképpen nem maradt volna az, ami volt, hiszen annak megőrzését a Monarchia biztosította. A Trianon előtti úgynevezett Nagy-Magyarország egy fikció volt, hiszen ebben a formában sohasem létezett, csak a Monarchia keretén belül. Ugyanakkor bármilyen formában nézzük, Trianon jelentős lakosság- és területveszteséggel járt, ami abban az időben érzékenyen érintette a magyar társadalmat, lévén, hogy egy nem elhanyagolható része az etnikai értelemben vett magyarságnak – a magyarul beszélők közösségének – olyan országokba került, amelyeket nem magyar nyelven igazgattak.
(A teljes interjú itt olvasható)
És, hogy mit lehet Trianonról beszélni csaknem tíz év távlatában? Na, csak figyeljenek, nem lesz kímélet, és a hű MTI híreit eszközül véve, rendre beszámolunk az eseményekről.
Koltay Gábort sem ússzuk meg - Itt élned, halnod kell
MTI: Robbanásokkal tarkított csatajelenetek, kigyulladó szekerek, tűzijáték és trikolór színű bengáli tűz is várható a Koltay Gábor rendezte Itt élned, halnod kell című zenés történelmi játék előadásain június 17-én és 18-án a fővárosi Hősök terén A látványelemek között római gyertyák, Dózsa György lángoló trónja, valamint a színpadot beterítő szárazjeges füst is szerepel. Az összesen 500 fős társulatot felvonultató Itt élned, halnod kell a magyar történelem formáló erejű eseményeit, személyiségeit és korszakait - Szent István király uralkodását, a tatárjárást, Mátyás uralkodását, a Rákóczi- és az 1848-as szabadságharcot, a trianoni békeszerződést és az 1956-os forradalmat is - mutatja be a honfoglalástól egészen napjainkig.Az előadás végé re tervezett tűzijátékhoz a rendőrség egyelőre még nem adott ki engedélyt, ám ez várhatóan hamarosan megtörténik. Az 1956-os Emlékbizottság ( olvasnivaló: Abszurd, hogy ők mondják meg, mit kell gondolni '56-ról ) által támogatott előadás az énekesek és színészek mellett mintegy 120 táncost, 100 statisztát, 40 lovas hagyományőrzőt, 50 artistát és 20 tűzzsonglőrt fog felvonultatni. A produkció látványtervezője Koltay Gábor.
Emlékoszlopot avattak Szeged-Szőregen - Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Rózsavölgyi József (Fidesz) szegedi önkormányzati képviselő leleplezi a trianoni emlékoszlopot, Lantos Györgyi és Máté István alkotását MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Szlovákiai, erdélyi és vajdasági megemlékezések
MTI: A Felvidék több tucat magyarok lakta településén is megemlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napjáról, köztük a Pozsonyhoz közeli Éberhardon, ahol a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok tartotta központi, egész napos rendezvényét. A megemlékezésen, amely Apponyi Albert gróf végső nyughelyén, a helyi kápolnában tartott ökomenikus istentisztelettel kezdődött, a rendezvény díszvendége, Globusiczky Miklós, Apponyi Albert unokája az emlékezet fenntartásának fontosságáról beszélt. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke az évforduló alkalmából tartott emlékülésen mondott beszédében azt hangoztatta: június negyedike, amikor Trianonban a nagyhatalmak előre megfontolt döntésükkel évszázados depresszióba taszították a magyarságot, ma már nem gyásznap, köszönhetően az Országgyűlés 2010-es döntésének, amely feloldotta ezt a feszültséget, s így a gyász napját a remény és az építkezés napjává tette.
Erdélyben elsősorban templomokban szervezett rendezvényeken tettek hitet a nemzeti összetartozásról a trianoni döntés évfordulóján. Az idei összetartozás napjára rányomta a bélyeget az a tény, hogy vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Romániában, és szombaton a törvény értelmében kampánycsendet kell tartani. Kézdivásárhelyen például erre hivatkozva tiltotta be a polgármester a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által kezdeményezett rendezvényt.
Marosvásárhelyen a hagyományos helyszínen, a Bolyai téri unitárius templom udvarán, a nemzeti összetartozás fájánál gyülekeztek az emlékezők. A szervező, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete idén felhívással fordult a történelmi egyházakhoz, hogy kondítsák meg a harangokat abban az órában, amikor aláírták az Erdélyt Magyarországtól elszakító békeszerződést.
Azért is különleges a nemzeti összetartozás napja, mert abból próbálunk erőt kovácsolni, hasznot hajtani a közösség számára, ami a legnagyobb tragédiánk - hangsúlyozta Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Tanácsának elnöke szombaton a Szabadkához közeli Királyhalmon a magyarság közös múltját, jelenét és jövőjét jelképező, négy éve ültetett almafánál.Trianon után a legnehezebb, legsanyarúbb körülmények között is meg kellett kapaszkodni, többletteljesítményt kellett nyújtani - folytatta a politikus -, és ez sikerült. A kulcskérdés az, hogyan lehet megőrizni a magyar egységet a kisebbségi létben, és ennek fontos pontja az, hogy a fiatalok ne menjenek külföldre, maradjanak a szülőföldjükön - tette hozzá a VMSZ Tanácsának elnöke.
