Kis híján a legszégyenletesebb Copa América lett az idei. Pedig a szurkolók éppen hogy ünnepi fociviadalra számítanak, hiszen centenáriumát ünnepli a Dél-Amerika csapatainak viadala. (Egészen pontosan 1993-tól kezdve két a szövetségen kívüli együttest is meghívnak a tornára, így vehetett már részt rajta Costa Rica, Honduras, Japán, Mexikó, valamint az Egyesült Államok.) Argentína azzal fenyegetőzött, hogy nem vesz részt az Egyesült Államokban megrendezendő viadalon, miután vitába keveredtek a televíziós jogdíjakról.
Egy argentin María Servini de Cubria hétfőn elrendelte, hogy egy ügyvéd és egy könyvvizsgáló három hónapig kutakodjon az után, hogy az argentin szövetségnél szabályosan használták-e fel a tévés jogdíjakból befolyt összegeket. A rendelet arról is szólt, hogy fel kell függeszteni a szövetségnél június 30-án esedékes elnökválasztást. Emiatt híre ment, hogy az argentinok a belső viták miatt pályára sem lépnek, ám a szövetség elnöke, Luis Segura szerdán cáfolta mindezt. Mint mondta, az együttes nem tér haza az Egyesült Államokból. Az Albiceleste távolmaradása azért is lett volna nagy pofon minden résztvevő együttes számára, mert az első, 1916-ban megrendezett Copa Américát éppen Argentína függetlenségének századik évfordulójára írták ki.
Bár az előzetes aggodalmak tehát alaptalannak bizonyultak, s Messiék ott lesznek a kontinensviadalon, ez a kisebbfajta botrány is híven mutatja, milyen állapotban van a dél-amerikai foci. Az amerikai ügyészség indítványára a kontinens egy sor volt, vagy még hivatalban lévő illetékesét tartóztatták le, elsősorban a közvetítési-, illetve a marketingjogokkal való visszaélések miatt. A botrányok a Copa Américát is érzékenyen érintették, hiszen a nyomozás szerint a Datisa nevű marketingcég csak a Copa centenáriuma alkalmából 110 millió dolláros kenőpénzt fizetett ki. Hat évvel később újra értékesítették a marketingjogokat, amellyel sikerült megmenteni a viadalt. Mindenesetre nyugodtan kijelenthetjük, soha ilyen mély erkölcsi válságban nem volt a földrész szövetsége, a Comnebol, így ebből a szempontból kifejezetten szerencsésnek mondható, hogy Észak-Amerikában rendezik a találkozókat.
A reklámbevételek szempontjából sem volt rossz döntés az Egyesült Államokba vinni a viadalt. Olyan nagy világcégek jelentkeztek szponzornak, mint a Coca Cola, a Nike, vagy a Mastercard, tehát azok a konszernek, amelyek tavaly a FIFA sorozatos botrányai hatására felfüggesztették a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség szponzorálását. Sokan azt remélik, hogy a nagyvállalatok megjelenésének köszönhetően a Copa América is visszanyeri régi presztízsét.
A technika is főpróbáját tartja, hiszen a kontinensviadalon bevetik a gólvonal-technológiát, így nem az alapvonalnál álló játékvezetőnek kell eldöntenie kétes esetekben, hogy a labda teljes terjedelmével áthaladt-e a gólvonalon, hanem egy mindent látó gép százszázalékos pontossággal állapítja meg ezt. (A technológiát az Eb-n is alkalmazzák). Ahhoz egyébként, hogy ez a technika kifogástalanul működjék, egyetlen kaput hét kamerának kell figyelnie.
A házigazda amerikaiak nagy reményekkel tekintenek a Copa elébe. Jürgen Klinsmann, az Egyesült Államok szövetségi kapitánya egyenesen úgy vélte, hogy az 1994-es, szintén amerikai rendezésű világbajnokság óta ez a legfontosabb torna a válogatott számára.
Nyilván nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni a viadalt megelőző barátságos mérkőzésekből, de a címvédő Chile főpróbája a lehető legrosszabbul sikeredett, mivel az együttes hazai pályán kapott ki 2-1-re a jóval esélytelenebbnek tartott Jamaicától. Brazília már egy idő óta az Egyesült Államokban edzőtáborozik, s utolsó meccsén Panamát győzte le 2-0-ra. Kolumbia főpróbája is sikeres volt a Haitival szembeni 3-1-es diadallal. S ki az esélyes? A perui sámánok már a döntő résztvevőit is megjövendölték. Szerintük ezúttal is Chile és Argentína vívja a finálét.