Leginkább szappanoperára hasonlított nemcsak a kormány eddigi ténykedése, hanem már az is, ahogy megalakult a kabinet. Bár Tihomir Oreskovic kormányának eddigi nem egészen fél éve már bővelkedett meglepetésekben, most nem látni azt, mi lehet megoldás az előrehozott választáson kívül.
Már maga a kabinet is elég viharos körülmények között alakult meg tavaly, két nappal karácsony előtt. Az új horvát koalíció a voksolás harmadik helyén végzett, magát centristának nevező, meglehetősen különös politikai formáció, a Híd, valamint a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség között jött létre. Miközben december 21-én még minden jel arra vallott, hogy az addig kormányzó szociáldemokraták alakítanak kormányt a Híddal, egy nappal később már azt jelentették be, hogy a konzervatív HDZ lép koalícióra Bozo Petrov pártjával.
A koalíciós tárgyalásokat addig is furcsa fordulatok tarkították. Petrov, aki a voksolást követően a mérleg nyelvét képezte, eredetileg nagykoalíció életre hívására szólított fel pártja, a HDZ, valamint a voksoláson szövetségeseivel a legtöbb mandátumot szerzett szociáldemokrata SDP között. Másfél héttel azonban a végső megállapodás előtt Zoran Milanovic szociáldemokrata kormányfő kivonult a tárgyalásokról, mert nem tartotta igazságosnak, hogy miközben szövetsége kapta a legtöbb mandátumot, a Híd akart dönteni a kormányfő személyéről. Néhány nappal később aztán váratlanul Milanovic mégis visszatért a tárgyalásokra, s azzal a javaslattal állt elő, hogy Petrov legyen az új kormányfő.
Pár nappal ezután Tomislav Karamarko, a HDZ elnöke vonult ki a tárgyalásokról, arra hivatkozva, hogy őt „kihagyták a buliból”, s az SDP és a Híd már csak a tárcák elosztásáról tárgyal, na és ő különben sem hajlandó egyezkedni a szociáldemokratákkal.
Máig kérdéses, mi történt három nappal karácsony előtt. Az mindenesetre tény, hogy Karamarko 21-én úgy döntött, visszatér a tárgyalásokra, 22-én este pedig már azt jelentették be, hogy a szociáldemokraták maradnak ki a kabinetből, s a Híd és a HDZ összegyűjtötte 78 képviselő támogatói aláírását, ami már elegendő a kormányalakításhoz a 150 tagú törvényhozásban. A pénzügyi szakember, a párton kívüli Tihomir Oreskovic került a kormány élére. A vállalkozó alig élt Horvátország területén, ezért a nyelvvel is némiképp meggyűlt a baja, éveken át a zágrábi Pliva gyógyszeripari céget vezette.
Ezután a tárcák elosztása is ónos lassúsággal haladt. 2016. január 22-én aztán végre felszállhatott a fehér füst: 14 órán keresztül tartó parlamenti vita után a képviselők bizalmat szavaztak Tihomir Oreskovic kormányának, 83-an voksoltak a kabinetre, 61-en pedig ellene, öt tartózkodás mellett. A kabinet 20 miniszterből, két alelnökből tevődött össze.
Több felmérés is készült a kormány első száz napjáról, s az eredmény egyenesen lesújtó volt. A horvát RTL által közölt közvélemény-kutatás szerint ugyanis a megkérdezettek 70 százaléka úgy nyilatkozott, a kabinet eddigi teljesítménye elmarad a várakozásoktól. 23 százalék vallotta azt, hogy nagyjából azt várta, amit eddig a HDZ és a Híd koalíciós kormányától látott. Mindössze hét százalék közölte azt, hogy a kabinet a várakozások felett teljesített. A legtöbben, 34 százalék, úgy vélekedett, hogy mind a mostani, mind az előző, Zoran Milanovic volt kormányfő által vezetett kormány sikertelen volt, ám a szociáldemokrata-liberális kabinet valamivel azért mégis jobb teljesítményt nyújtott Oreskovicéknál az első száz nap folyamán, a legtöbben, 23 százaléknyian úgy vélték, hogy a jelenlegi kormánynak még nem volt egyetlen jó húzása sem.
Oreskovic első száz napja leginkább bűvészkedésként volt értékelhető. Érdemi, a gazdaságot érintő döntések nem születtek. Úgyhogy csak ezután jött a feketeleves. Oreskovic május elején bemutatta nemzeti programját, amely amolyan sokkterápiával egyenértékű. A legfontosabb feladatnak a külső adósság csökkentését nevezte meg. Közölte, már egyetlen hónap alatt 200 millió eurós csökkentést kíván elérni. Az állami ingatlanvagyont felügyelő hivatal már megkezdte egyes ingatlanok, illetve földterületek eladását, s azt tervezi, hogy túlad az egyes vállalatokban lévő állami részvényeken. Egyelőre nem tudni, mely cégekről van szó. A külső adósság felét az állami vállalatok „termelik”.
Ezek az intézkedések mind azt mutatták, hogy nagy bajban van a gazdaság. Ám később kiderült, hogy politikai szempontból sincs valami ideális helyzetben az ország. A vezető horvát ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) bizalmatlansági indítványt nyújtott be Tomislav Karamarko ellen, kiderült ugyanis, hogy felesége üzleti kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a magyar Mol olaj- és gázipari vállalatnak lobbizott. A Híd csatlakozott az indítványhoz, s a kormány mind a hét centrista minisztere is a miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő HDZ-elnök menesztése mellett foglaltak állást. Ők osztották a szociáldemokraták azon véleményét, amely szerint Karamarko felesége tevékenysége miatt nem tud objektív és pártatlan döntéseket hozni Horvátország érdekében. Karamarko azt állította, a Híd „túszul ejti az államot”.
A parlamentben június 18-ig kell szavazni a HDZ elnökének sorsáról. A Híd ez esetben is számíthat a HDZ nagy ellenfelének tekinthető szociáldemokraták támogatására. Ugyanakkor a HDZ a voksolás közeledtével egyre erőteljesebben érezteti azt, hogy egykönnyen nem hajlandó megadni magát. A HDZ már a múltban is többször bizonyította, körömszakadtáig harcol a hatalom megtartásáért. S így tesz most is, arra törekszik, hogy megossza a Híd tagságát. Ennek két módja lehet. Egyrészt posztokat ajánl a párt képviselőinek egy esetleges új kormányban, másrészt a pénz is jó eszköz lehet a meggyőzésre…
Akár össze is jöhet, mert az már a tavaly novemberben megrendezett horvát választás óta nyilvánvaló, a Híd nem homogén. Ha pedig megosztják a tömörülést, az nyilvánvalóan pártszakadást eredményez majd. A HDZ-vel erőteljesen rokonszenvező Vecernji List például naponta jelentet meg cikkeket arról, hogy a Híd képviselőinek többsége a kormány fennmaradását támogatja, s Tihomir Oreskovic is a HDZ mellé állt. A legnépszerűbb napilap, a Jutarnji List ezzel szemben rendszeresen cáfol azt állítván, hogy Oreskovic középen áll, a HDZ pedig akármilyen bűvészmutatványt vet is be, nincs esélye arra, hogy megússza az idő előtti voksolást. A Jutarnji szerint a HDZ a Híd esetleges szakadárjai mellett olyan kis tömörülések, illetve kisebbségi képviselők támogatását próbálja elnyerni, akik aligha lennének egy következő törvényhozás tagjai, ezért egzisztenciájuk függ a parlament fennmaradásától.
Ha a törvényhozás mégis Karamarko felfüggesztése mellett szavaz, a HDZ akkor sem adja fel a kormányzást. Ez esetben a Híd elnöke, Bozo Petrov ellehetetlenítését próbálja meg elérni. A HDZ tehát új harcot indítana. Mint a Jutarnji List írja, a pártnak komoly tapasztalatai vannak abban, „hogyan vásárolhatja meg politikai partnereit, s biztosak lehetünk abban, hogy a következő 15 napban eget földet megmozgat, hogy meghiúsítsa az SDP tervét, s első ízben a horvát demokráciában a parlament bizalmatlanságot szavazzon egy kormánynak”.
A lap rámutat, hogy nyilvánvaló: ha megmentik a kormányt, a Híddal már nem folytatható a koalíció a megromlott viszony miatt. Hírek szerint a két párt miniszterei egy idő óta már szóba sem állnak egymással. Amennyiben néhány „hidas” a HDZ mellé áll, a jobboldalnak akkor is meg kell győznie több kisebb pártot, Radimir Cacicékat, Branimir Glavasékat. Ha ez sikerül is, az is csak újabb torzsalkodásokat vetítene előre a koalíción belül.
