A Portfolio összegzése szerint azonban, ha a bennünket előző román és bolgár számokból kivesszük a speciális agrárpénzeket (SAPARD), akkor a magyarországi 14 OLAF-megállapítás a legmagasabb az egész EU-ban. A hivatal vezetői már korábban rosszallásukat fejezték ki amiatt, hogy a magyar hatóságok kevés esetben jeleztek az EU-pénzekkel kapcsolatban visszaéléseket (tavaly mindössze egyszer), míg az 20 visszaélésgyanús helyzetről "magánúton" szerzett tudomást az OLAF - írja a portál.
A hivatal által kivizsgált magyar ügyek közül 14-ben azt javasolta az OLAF az Európai Bizottságnak, hogy követeljék vissza a pénzt. Az OLAF a 2008-2015 között Magyarországon feltárt visszaélések során 22 esetben küldött javaslatot a magyar igazságszolgáltatási szervek felé, de eddig mindössze 4 esetben születtek meg a jogerős bírósági ítéletek és mindössze egyetlen ügyben marasztalták el az érintettet, így a 25 százalékos eddigi ráta az egyik legalacsonyabb az egész EU-ban. További 14 ügyben még zajlanak a bírósági eljárások, illetve 4 esetben még nem reagáltak a magyar hatóságok az elmúlt egy évben az OLAF felől kapott ajánlásokra.
Nem tudni mekkora szerepe volt az OLAF Magyarországot súlyosan elmarasztaló jelentésének abban, hogy hazánk egyelőre egyetlen projekttel sem nyert a Juncker-tervnek is nevezett 315 milliárd eurós, európai beruházást ösztönző befektetési intézkedéscsomagból. Az Európai Bizottság eddig a források közel egyharmadának elosztásáról döntött, és bár Magyarország ötven energetikai és közlekedési projektet nyújtott be, ezek közül egy sem nyert - közölte Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke, európai parlamenti (EP) képviselő. Ezzel szemben Szlovákia, Horvátország és Lengyelország is megnyert egy-egy projektet, amivel fontos fejlesztési pénzekhez jutottak hozzá – jegyezte meg.
Az EP-képviselő mindezt úgy értékelte, hogy Brüsszelben is megértették, hogy a Magyarországnak juttatott uniós pénzeket nem az emberek, hanem "Orbán Viktor oligarchái" kapják meg. A kormány "Mészáros Lőrincek zsebére cserélte a nemzeti érdeket, az Európai Unió pedig megértette, hogy ezek után nem kívánja a jövőben tovább finanszírozni az orbáni korrupciót" – fogalmazott. Molnár Csaba szerint a lakosságszám és a gazdaság mérete alapján pénzügyi keret körülbelül három százalékának, vagyis háromezer milliárd forintnak kellene Magyarországra jutnia.
