A 2008-as gazdasági válság óta hazánkban a minimálbér bruttó értéke 59 százalékkal emelkedett, és ezzel a V-4 országok, valamint Bulgária, Románia, Szlovénia, Horvátország között negyedikek lettünk. Rosszabb azonban a helyzet, ha a legkisebb keresetűek nettó bérét, tehát a valós, az érintettekhez eljutó jövedelmet vesszük alapul. Az egykulcsos adórendszer hatására a nettó növekmény ebben a körben már csak 31 százalék, ennél kisebb emelés - 26 százalékos - pedig csak Csehországban volt 2008 óta. Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában 85 és 90 százalék közötti mértékben nőttek a nettó minimálbérek. Ha pedig a nettó reálnövekedést, azaz az inflációval korrigált nettó minimálbér-emelést vetik össze, megállapítható: a vizsgált országok közül a gazdasági válság óta nálunk volt egyedül 10 százalék alatt a növekedés. De a magyar minimálbér összege, főként euróba átszámolva tűnhet nevetségesnek a környező országok, s főként más európai uniós tagállamok között; ebben az összehasonlításban Romániában 60 százalékkal emelkedett az elmúlt 8 év alatt, nálunk azonban csupán 7 százalékkal, ami azt jelenti, hogy míg 2008-ban a magyar nettó minimálbér több, mint kétszerese volt a romániainak (2,05), most nem éri el annak az 1,4-szeresét (1,37).
Mindezt azonban a kormány aligha igyekszik orvosolni, hiszen a parlamentnek benyújtott költségvetési és az adótörvények megszabták a jövő évi bértárgyalások kereteit is. A büdzsé indoklása szerint a kormány 2017-ben a nettó bérek 5,1 százalékos növekedésével számol, s miután az adórendszerben jelentős változás nem lesz, várhatóan ez a növekmény megoszlik a különböző bérkategóriák között. Azaz nem várható egy 5-6 százaléknál magasabb nettó minimálbér-növekedés - állapította meg a Policy Agenda. Noha a szakszervezetek elvi célja, hogy a kormányciklus végére a nettó minimálbér legyen egyenlő a létminimum összegével, kérdéses, hogy ebből bármi is megvalósul.