Az ismert embereket is érintő - mint Fásy Ádám zenész, Pákh Imre műgyűjtő - őssejtbotrány másodfokú tárgyalása két hete kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, a mai nap akár ítélet is várható. Az ügynek összesen nyolc vádlottja van, akiket tavaly első fokon már elítéltek emberi test tiltott felhasználása miatt. Fásy Ádámot hétmillió, Pákh Imrét tízmillió, Seffer István kaposvári sebészt ötmillió forint mellékpénzbüntetéssel sújtott a bíróság. Mindannyian kaptak egy év két hónap börtönbüntetést is, három évre felfüggesztve.
A vádirat szerint Pákh Imréék a kaposvári sebész magánklinikáján őssejt-laboratóriumot hoztak létre, majd környékbeli kórházakból alkalmanként 10-15 ezer forintért terhességmegszakításokból származó szöveteket kaptak. A Bors tudósítása szerint a legutóbbi tárgyaláson kiderült: az érintettek telefonjait lehallgatták, az elhangzott beszélgetésekből az ügyész szó szerint idézett. Ezek között voltak olyanok, amelyek terhelő információkat tartalmaztak a vádlottakra nézve, ami az elsőfokú ítéletet akár súlyosbíthatja is.
A botrány még 2009 júliusában pattant ki, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bejelentette, egy kaposvári magánklinika, az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. szervezésében már 2007 óta folytatott illegális őssejtkezeléseket egy amerikai, egy ukrán, és két magyar állampolgár, akik halott magzatokból nyerték ki az őssejteket. Egy-egy kezelésért 25 ezer dollárt vagy ötmillió forintot is fizettek az érintettek.
Négy kórházzal kötöttek szerződést embriók beszerzésére, így összesen 272 abortumhoz jutott hozzá a klinika. A készítmények hatása azonban ismeretlen volt, mivel nem tesztelték sem embereken, sem állatokon. Az eljárásokat az ÁNTSZ sem engedélyezte, ennek ellenére tovább folytatták tevékenységüket. Az NNI szerint "beavatkozás közben" érték tetten az orvosokat.
Az ügyet másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett végzésében azonban azt állapította meg, hogy a törvényszék nem tárta fel a tényállást kellő alapossággal és nem tett eleget indoklási kötelezettségének, emiatt az elsőfokú ítélet alkalmatlan az érdemi felülvizsgálatra.
Fásy Ádám és Pákh Imre ügyvédeik társaságában – Akár tíz évig is eltartó eljárásra számítanak FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy nem állapítható meg a vádlottakkal szemben a csalás, mivel nem állt fenn a megtévesztési szándék. A táblabíróság szerint azonban a törvényszék nem indokolta meg, hogy az ezzel ellentétes bizonyítékokat miként értékeli. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság elmulasztotta azt is feltárni, hogy milyen szerepük volt az egyes vádlottaknak a bűncselekményekben, a csalás vonatkozásában ki miről tudott, melyik sértett mennyit fizetett, kapott-e visszatérítést, ezért a tényállás megalapozatlan. A Fővárosi Ítélőtábla emiatt döntött úgy, hogy az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását írja elő a Fővárosi Törvényszéknek.
Mik az őssejtek?
Az őssejtek olyan sejtek, melyekből elvileg az emberi szervezet bármely sejttípusa létrehozható. Az őssejteket az orvosi gyakorlatban több mint 15 éve alkalmazzák rákos megbetegedések, fehérvérűség, különböző eredetű vérszegénység, valamint immunhiányos állapotok kezelésére. Jelenleg klinikai kutatások folynak annak érdekében, hogy az őssejteket a szívinfarktus, az agyvérzés, a porckopás, az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében is felhasználhassák.
Az amerikai egészségügyi hivatal (FDA) 2000 augusztusában megjelent hivatalos iránymutatása szerint "az emberi őssejtekkel folyó kutatások új kezelési módok ígéretét hordozzák, gyógyíthatóvá tehetnek olyan betegségeket, mint például a Parkinson-kór, a tartós rokkantságot okozó sérülések, az egyes típusú cukorbetegség, a szklerózis multiplex, a szívbetegségek és az égési sérülések. Bár az őssejtekkel kapcsolatos kutatások (akár csak a klónozás), komoly etikai problémákat vetnek fel, az FDA hisz abban, hogy a humán őssejt-technológia potenciális előnyeit megéri kutatni a megfelelő etikai szabályok betartása mellett.
Szöveti őssejtek nyerhetők például az újszülöttek köldökzsinórvéréből is. A köldökzsinórvérben található vérképző őssejtek képesek újraépíteni immun- és vérképző rendszerünket. A világon eddig több mint 26 000 köldökzsinórvér-őssejt transzplantációt végeztek. Az őssejt használata Magyarországon egyelőre csak a klinikai kipróbálás szintjén áll.