Matolcsy György;Országgyűlés;szegregáció;MNB-botrány;

A Parlament plenáris ülése május 23-án. FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

- "Hülyének néznek mindenkit" - Az MNB-botrányról is vitáztak a Házban

A jegybankról, a romák szegregációjáról, a közösségi személyszállításról és az őszödi beszédről is szó volt hétfőn a parlamentben napirend előtt. Az LMP képviselője kijelentette, hogy "ideje véget vetni Matolcsy történetének", mert "hülyének néznek mindenkit, de az emberek nem hülyék, csak kiábrándultak". Az MSZP az iskolai szegregációval kapcsolatban a források növelését sürgette, mert anélkül szerintük "lebutítás" jön.

Az LMP az MNB-botránnyal kapcsolatban már a hétvégén is szót emelt, Schmuck Erzsébet, a párt országgyűlési frakciójának helyettes vezetője szombaton offshore-lovagok ötcsillagos szállodájának nevezte a jegybankot. Szerinte az MNB és alapítványai offshore cégekkel üzletelnek, a többi között ingatlanokat vásárolnak tőlük. Az LMP ezért az Országgyűlésben azt javasolta, hogy az MNB a nyereségét fizesse be a költségvetésbe, ám a kormánytöbbség a törvényjavaslatot nem fogadta el.

A párt szerint Matolcsy György tevékenysége kimeríti a bűncselekmény kategóriáját, ezért Orbán Viktor miniszterelnöknek kezdeményeznie kellett volna a köztársasági elnöknél a visszahívását. Ezentúl javasolták az MNB alapítványainak megszüntetését is, kijelentve: "Itt az ideje, hogy véget érjen a Matolcsy történet, az MNB-alapítványok garázdálkodása."

A képviselő a Parlament hétfői ülésén megerősítette véleményét Matolcsy távozásának fontosságáról, szerinte ugyanis az MNB és elnökének botrányai a társadalom egészére jelentenek kockázatot. Úgy fogalmazott: egy olasz maffiacsalád is megirigyelhetné a jegybanki alapítványok kedvezményezettjeinek egymáshoz kötődését, az elnök ügyei pedig azt üzenik az embereknek, politikai hátszéllel mindent meg lehet tenni. "Hülyének néznek mindenkit, de az emberek nem hülyék, csak kiábrándultak" - mondta. 

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: az MNB-törvény rögzíti a jegybank függetlenségét, amely szerint a kormánytól nem fogadhat el utasításokat. E függetlenség nyilvánul meg a jegybanki alapítványok tevékenységében is - tette hozzá. Rámutatott arra is: az MBN a tavalyi nyereségéből 50 milliárd forintot fizetett be az államnak, pedig osztalékfizetésre 2002 óta nem volt itt példa, vásárlásaival pedig a nemzeti vagyont gyarapítja.   

A többség menesztené Matolcsyt
A Publicus Intézet felmérése (ami a Vasárnapi Hírek számára készült) úgy találta: az emberek majdnem 60 százaléka menesztené Matolcsy Györgyöt. Nem véletlenül. Ugyanis míg a legtöbb esetben a kormányzati kommunikáció képes volt elmagyarázni, hogy milyen stratégiai célok indokolták a mutyikat, az MNB-alapítványok esetében viszont az emberek 66 százaléka gondolta úgy: felesleges dolgokra fizetett ki (ráadásul Matolcsyhoz közel álló embereknek) milliárdokat a jegybank. Márpedig egy 4 milliós zongorától könnyebben szorul ökölbe az átlagember keze, mint egy 3600 milliárdos paksi bővítéstől. Így nem csoda, hogy a választók majdnem kétharmada értékelte úgy: az MNB-alapítványok kifizetései azt bizonyítják, hogy szélsőséges mértékű korrupció folyik Magyarországon.



MSZP: "lebutítás" jöhet az iskolai szegregációban

Teleki László (MSZP) a roma gyermekek iskolai szegregációja miatt indított kötelezettségszegési eljárásról szólva közölte: növekszik az érintett gyermekek száma, de semmi kézzelfogható dolog nem történt. Szerinte most különösen oda kellene figyelni a halmozottan hátrányos fiatalok helyzetének javítására, a kormány azonban nem képes kezelni a problémát, csupán adminisztratív feladatokat lát el. A források növelését sürgette, a nélkül szerinte "lebutítás" jön. 

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: erős nyomás nehezedett az országra, hogy a felzárkóztatási források egy részét a bevándorlók integrációjára fordítsa. Szerinte a kötelezettségszegési eljárás indítása ennek elutasításával függ össze.  A területen sok tennivaló van, sok közösségi és magyar forrást kell még felhasználni - szögezte le. Szólt az eddig megtett lépésekről, a többi közt az antiszegregációs kerekasztal létrehozásáról. 

Brüsszel üzent: stop a szegregációnak
Május 27-én írtuk: kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. A kormány szerint minden rendben halad a romák felzárkóztatása terén, az eljárás csak Brüsszel bosszúja. A jogvédők figyelmeztetnek, ha a kormány nem ad érdemi válaszokat, Magyarország komoly problémákkal nézhet szembe.
"A bizottság fellépésének az a célja, hogy a roma gyermekek is a többi gyermekekével azonos feltételek mellett részesülhessenek a magas színvonalú oktatásban, amely meghatározó tényező a munkalehetőségek szempontjából, ennél fogva pedig a romák teljes körű társadalmi befogadásának nélkülözhetetlen eszköze" - olvasható az EB közleményében, melyben felhívják a figyelmet arra is, hogy ha Magyarország két hónapon belül nem ad kielégítő választ a felszólításra, a bizottság indokolással ellátott véleményt intézhet a magyar hatóságokhoz.
A rendelkezésre álló kutatások eredményei szerint Magyarországon ma minden második, iskolába beiratkozott roma gyerek lemorzsolódik, a legtöbb korai iskolaelhagyó a szakiskolákból kerül ki. Az iskolai teljesítményt a családok szegénysége, a szülők aluliskolázottsága is negatívan befolyásolja, a szegregálódás pedig tovább ront a helyzeten. A hazai és nemzetközi felmérések is rámutattak: csak egyetlen járható út vezet a felzárkóztatás felé, az pedig az integrált oktatás. A tapasztalatok szerint azok a szegény roma gyerekek, akiknek legalább egy középosztálybeli barátjuk van, az iskolában is jobban teljesítenek, lényegesen kisebb eséllyel morzsolódnak le. A szegregált környezet azonban megszünteti a kapcsolatteremtés lehetőségét.



MSZP: kapnak jutalmat a tanárok pedagógusnapon?

Kunhalmi Ágnes (MSZP) a közelgő pedagógusnap alkalmából arról érdeklődött, hogy kapnak-e jutalmat júniusban a köz- és felsőoktatásban dolgozók az államtól. Az oktatás-nevelés területén dolgozók emberfeletti munkáját a kormánynak is illene elismernie - mondta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt felelte: a kabinet pedagógusnapon is és máskor is el kívánja ismerni a tanárok munkáját, a bérük ezért évről évre nő.

A jegybankról, a romák szegregációjáról, a közösségi személyszállításról és az őszöi beszédről is szó volt a parlamentben napirend előtt.