Reggeltől késő délutánig munkagépek zaját hallani a Dózsa György úton és a környező utcákban, a Városliget előtt húzódó Felvonulási téri személygépkocsi parkolót időszakosan lezárták, hogy előzetes régészeti kutatásokat végezzenek a területen. (A régészeti munkálat jogszabályi kötelezettség minden építkezés előtt.) A terület feltárása két-háromhetes szakaszokban zajlik öt egymást követő ütemben – attól függően, rejt-e régészetileg értékes leletet a föld. Azoknak a környező lakosoknak azonban, akik nem veszik észre a kihelyezett parkolást tiltó KRESZ-táblát, s leparkolnak a mobilkerítéssel elzárt részen, elszállíthatják az autóját.
Ezen a területen – pontosabban az Ötvenhatos emlékmű két oldalán – épül meg a Néprajzi Múzeum, amelynek látványtervét a közelmúltban tette elérhetővé a beruházás mögött álló Városliget Zrt. sajtóosztálya. Baán László, a mintegy 200 milliárd forintos költségvetésből megvalósuló új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztos akkor azt mondta, az épületre kiírt nemzetközi építészeti pályázaton – ahova anonim módon lehetett nevezni – a nemzetközi szakemberekből álló zsűri egyöntetűen támogatta a Napur Architect Kft. magyar építészirodát.
A látványtervek alapján a 28 ezer négyzetméteres alapterületűnek megálmodott épület kifejezetten csinos darabnak tűnik. Formája egy gigantikus gördeszka pályára hasonlít, tetejét lépcsőzetesen alakítják ki, a keleti és nyugati szárnyain létesülő teraszaira fákat terveznek telepíteni. Továbbá az ötletes formán kívül előny az is, hogy az épületnek több oldali bejárata is lesz, így könnyen megközelíthetővé válik. Egyébként a Liget Projektben megvalósuló intézmények közül a legfontosabb ennek a múzeumnak a létrehozása, mivel a Néprajzi Múzeum számára a Kúria volt épülete nem a legalkalmasabb helyszín, továbbá az intézmény helyhiánnyal, raktározási gondokkal küszködik.
Az indokoltságot nem is vitatja senki, de többen hangot adtak negatív véleményüknek is, történetesen azért, amiért a Néprajzi Múzeum hosszabb lenne, mint az Országház. Amikor szembesítettük a kritikai felhangokkal Baán Lászlót, a biztos azt felelte lapunk megkeresésére, az említett múzeum győztes terve számtalan pozitív véleményt kapott, többek között azt, hogy nem zárja el a Városligetet a környezetétől és az intézmény körülbelül 60 százalékát térszínt alatt hozza létre. Hozzátette, a földfelszín fölött lévő két rész egyenként 75 méter hosszú, magassága pedig a szemben lévő épületek párkánymagasságát sem éri el. „Ennek ismeretében a győztes pályaművet „megalomán” tervnek nevezni nyilvánvaló túlzás” – jegyezte meg Baán.
Parkolóhelyek miatt aggódnak
A Liget Projekt legfőbb elemeinek tervezése lezárult, másfél hete a program kiemelt fontosságú pályázatán, a parkrehabilitációs tervpályázaton is eredmény született. A Garten Stúdió Kft. rózsakertet alakítana ki a Ligetben, visszaállítaná a korábbi Páva-szigetet, szökőkutak kerülnének a városligeti tóba, továbbá játszóteret és sportolásra alkalmas szakaszt is létrehozna. Egyúttal szinte teljesen kitiltanák az autókat a park területéről, a trolibuszokat a Dvorák sétányra korlátoznák. A Városliget beépítése ellen tiltakozók számára a központi bírálat tárgyát elsősorban az képezte, hogy a beépítéssel belenyúlnak a természet ökoszisztémájába, csökkentenék a városi környezetben amúgy sem elegendőnek számító zöldfelületet.
Ezzel szemben Baán László lapunknak elmondta, minden híresztelés arról, hogy csökkenne a zöld környezet, abszolút alaptalan. „A Városligetben nagyon egyszerűen megvalósítható a zöldfelület növelése. A park 35 százaléka ma beton és aszfalt, ezek feltörésével, a szükségtelenül széles betonutak szűkítésével, a parkolók visszazöldítésével – mint az a győztes pályázatból is kiolvasható – teljes értékű zöldfelületként könnyen növelhető a növényzet területe” – nyilatkozta a Szépművészeti Múzeum igazgatója.
FORRÁS: LIGET BUDAPEST PROJEKT
Csakhogy mindez azt is jelenti, hogy megszűnik a Felvonulási téri parkolóövezet is, amelyet az autótulajdonosok nehezményeznek. Azt mondják, ha késő este érnek haza, saját utcájukban gyakran már nem találnak helyet, és ilyenkor csak az Ötvenhatosok tere biztosít lehetőséget arra, hogy autójukkal leparkoljanak. Igaz, a Városliget ezen szakasza eredetileg zöld volt, így ezt a részt ingyenes parkolónak használni talán összeegyeztethetetlen a kiemelt közparki funkcióval. A Liget Projekt által végeztetett hatástanulmány szerint a Ligetben naponta mintegy 1500-2000 gépkocsi parkol.
Az illetékesek azt ígérik, a „tumultuózus felszíni parkolás” el fog tűnni, csakúgy, mint ahogyan a közlekedés átszervezésével megszűnik a Városligetben, a Kós Károly sétányon átzúduló autóforgalom is. (Körülbelül húszezer autó halad át naponta a Ligeten). Mindezek radikálisan csökkenteni fogják a Liget környezeti terhelését, vallják. Egyúttal azt ígérik, a park különböző csücskeihez közel mélygarázsokat alakítanak ki, ezekben a tervek szerint estétől reggelig parkolhatnak ingyen a környékbeliek. A Dózsa György út mellett létesítendő mélygarázs várhatóan nyolcszáz, a Közlekedési Múzeumhoz kapcsolódó felszín alatti parkoló négyszázötven, az Állatkert közeli, Hermina úti pedig hétszáz férőhelyes lesz. Továbbá turistabusz parkoló is épül, amely a Műcsarnok melletti jelenlegi helyéről parkon kívülre kerülne.
Elönthet mindent a víz?
Sokan aggódnak amiatt, hogy az építkezések megkezdésével veszélybe kerülhetnek a Városliget szomszédságában lévő épületek. Lapunknak egy Peterdy utcai lakos, R. Á. – neve elhallgatását kérő magánszemély, akinek csak monogramját közölhetjük – azt mondta, az M2-es metróvonal építése óta tudják, a környék erősen be van hálózva vízerekkel, amelyeknek megbolygatása a metróépítéskor is gondot okozott. Akkor számtalan Dózsa György úti lakóház pincéjében jött fel a víz. Februárban, amikor az egyik Damjanich utcai ház felújításának részeként mélygarázst kezdtek építeni, a munkálatok során az épület tartófala megroggyant, a nagyobb bajt pedig a Katasztrófavédelem előzte meg. Megkeresésünkre a Katasztrófavédelem elmondta, a lakóépület négy méter magas tartóoszlopa valószínűleg építési földmunkák miatt dőlt össze.
Azóta, immáron három hónapja, áll az építkezés, a terület kerítéssel van lezárva. R. Á. akkor levelet írt Mozsár Istvánnak, a Városliget Zrt. vezérigazgatójának, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy cseppet sem rizikómentes a múzeumi negyed épületeinek felhúzása. „Nem is értik azt, hogy miről beszélek, de attól tartok, nem is akarják. Pedig a saját Dózsa György úti irodájuktól alig néhány utcára is van egy új családi lakóház, amelynek kétszintes mélygarázsának építésekor feltört a víz és az alsó szintet elárasztotta” – mondta a lapunknak nyilatkozó asszony. „Mi van, ha esetleg a Ligetben is feltör a víz, és Gábriel arkangyal esetleg leszédül az oszlop tetejéről?” – kérdezte nevetve. Megosztotta velünk, a közelmúltban kapott választ a levelére, amelyben azt közölték, készült környezeti hatástanulmány.
Csakhogy R. Á. válaszlevelében megírta, a Budapesti Műszaki Egyetem által korábban végrehajtott hidrogeológiai vizsgálat kimutatta, veszélyes lehet az építkezés a területen lévő századvégi épületekre nézve. Feltettük a kérdést Baán Lászlónak is, aki azt felelte, tisztában van a helyi lakosok aggodalmaival, de szeretné megnyugtatni a közvéleményt, mert a projekt előkészítő szakaszában számos hatástanulmány született, így hidrogeológiai felmérés is készült, amely szerint a talajvíz a mai építési technológiák mellett nem jelent veszélyt sem a most megvalósítandó épületekre, sem a már meglévőkre. (Ha mégis jelent, akkor ezentúl múzeumok helyett nagyvárosi vízi élményparkról fogunk beszélni...)
Habár sok korábbi ellenző többnyire megbékélt az új tervekkel, a Liget közpark jellegének elvesztésétől tartók aláírásgyűjtésbe kezdtek. Petíciójukat Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszterhez szeretnék eljuttatni, arra kérve a politikust, hogy állítsa le a társadalmi ellenállást kiváltó nagyberuházást a főváros ikonikus közparkjában. Legfőbb kifogásuk éppen a fák kivágása, bár a talajvíz jóval komolyabb érv lehetne az ellenzők számára. Egyébként a park megújításának eddigi, ötéves történetében számos petíció, tiltakozás született a projekttel szemben. Kérdeztük Baán Lászlót arról is, mennyire befolyásolja őket a kritika.
„Ezeket minden esetben egy jól behatárolható csoport kezdeményezte, nagyjából ugyanazok írták alá a tiltakozó petíciókat. A tiltakozásoknak azért nincs nagy visszhangja, mert alapvetően abból a téves feltételezésből indulnak ki, hogy a projekt hatására csökken a zöldfelület a Ligetben. A valóság ezzel szemben az, hogy végre rehabilitáljuk és növeljük a Városliget zöldfelületét, az átfogó megújításnak és fejlesztésnek köszönhetően pedig éppen a Ligetnek a saját hagyományain alapuló – a kulturális és szórakoztató funkciókat is magába foglaló - közpark jellege erősödik” – mondta a Népszavának. Azt elismerte, korábban nem kapott ekkora hangsúlyt a zöldfelületi fejlesztés, s időközben a kritika hatására kikerültek a tervezési fázisból intézmények (például a Királydomb alá tervezett Gyermek és Ifjúsági Központ), és újabbakkal (újraépítik az 1952-ben lebontott Városligeti Színházat, ahol gyermek- és ifjúsági előadások lesznek, nyaranként fesztiválszínházként is működne) bővült a projekt. Egyúttal, Baán hangsúlyozta, a környékbeliek kérésére került a programba egy futókör és egy rózsakert létrehozása, továbbá az elaggott játszóterek fejlesztése.
Mikor vehető birtokba?
Most, hogy már a Városliget megújításának előkészítése a végéhez közeledik, egyre aktuálisabb a kérdés, mikor és milyen formában vehetőek igénybe a leendő létesítmények. Az biztos, ha megkezdődik az építkezés, onnantól kezdve a következő három évben munkagépek zajától lesz hangos a Városliget és környéke. A Szabolcs utcában felépítendő Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ (OMRRK) és a Hungexpo épületek helyén megvalósuló Magyar Zene Háza már építési engedéllyel rendelkezik, ezek az elemek már 2018-ra elkészülnek, akárcsak a Szépművészeti Múzeum már zajló épületrekonstrukciója. A többi épület esetében zajlik a tervezési folyamat előkészítése, a beruházás ezen épületeit csak 2019-ben nyithatják meg a látogatók számára.
