Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) csütörtöki közlése szerint "A Krím elcsatolásának nyilvános támogatása miatt Mihail Gorbacsovnak öt évig tilos beutaznia Ukrajnába". A döntést az ország nemzetbiztonsági érdekei indokolták az SZBU szerint. Az eljárást Anton Gerascsenko képviselő, az ukrán belügyminiszter tanácsadója kezdeményezte, miután a volt szovjet pártfőtitkár, a Szovjetunió utolsó elnöke május 22-én a The Sunday Timesnak adott interjújában nyilvánosan helyeselte a félsziget orosz annektálását. Úgy fogalmazott, "Mindig is a nép szabad akaratnyilvánítása mellett voltam, a Krímben pedig a többség az Oroszországhoz való csatlakozást akarta.” és hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin helyében maga is ugyanúgy cselekedett volna.
Gerascsenko az interjú megjelenése után azonnal nyilatkozott az ukrán médiának, és jelezte, hogy ezzel a kijelentésével Gorbacsov megsértette Ukrajna területi egységét, ezért kitiltás vár rá Ukrajnából. Azt is elmondta, hogy mivel a veterán orosz politikus nem igen jár Ukrajnába, az lenne a helyes, ha Európa más országaiból is kitiltanák. Arra is felszólította a világ országait, hogy többé ne pénzeljék Gorbacsov alapítványait.
Gorbacsov nem kívánta reagálni kitiltása hírére, csak annyit jegyzett meg, hogy amúgy sem állt szándékában Ukrajnába utazni.
A volt szovjet elnök nem egyedüli a kijevi feketelistán. Az orosz politikusok, újságírók, színészek, zenészek és más ismert emberek mellett az elmúlt két évben számos olyan nemzetközi hírességet tiltottak már ki Ukrajnából, akik valamilyen formában kiálltak az orosz álláspont mellett a Krím kérdésében, vagy közismerten baráti viszonyban vannak Putyinnal. De akadnak olyanok is, akiknek általános megnyilvánulásai tekinthetők oroszbarátnak. Mindannyiuk számára nemzetbiztonsági okokból tiltották meg a belépést Ukrajnába.
Gorbacsov különben nem Putyin híve. Általában kritikus hangnemet üt meg az orosz elnökkel kapcsolatosan. A nemrég megjelent, Új Oroszország című könyvében is bírálja a Kreml urának vezetési stílusát, a 2011-es választások után azok táborát erősítette, akik tiltakoztak a választási csalások ellen és nyíltan követelte a vezetés lemondását. Akkori megnyilvánulására Putyin is válaszolt, emlékeztette a peresztrojka és glasztnoszty atyját, hogy elnökként jobban, következetesebben és bátrabban kellett volna őrködnie a Szovjetunió egysége fölött, nem pedig „homokba dugnia a fejét”. Putyin véleménye szerint a XX. század legnagyobb geopolitikai tragédiája volt a Szovjetunió széthullása.
Az ukrán politika állónak nem mondható vizét azonban nem Gorbacsov kitiltásának híre, hanem Nadia Szavcsenko mindenkit meglepő magatartása korbácsolta fel. Az orosz börtönből fogolycserével szerdán szabadult és elnöki különgéppel hazatért pilóta sajtótájékoztatón jelentette be, hogy bár szeret repülni és nem szívesen hagyná abba, „ha az emberek is úgy akarják”, ő kész Ukrajna elnöke lenni. Mindezt azután jelentette be, hogy Julija Timosenkót, annak a Batykivscsina pártnak az elnökét, amelynek listavezetőjeként parlamenti mandátumot szerzett és mindeddig soha nem tiltakozott ez ellen, a Kreml szukájának nevezte. Szavcsenko nem ment el a szabadulása örömére szervezett Batykivscsina fogadásra, mondván, hogy nem ül egy asztalhoz a Kreml szukájával, és Timosenko virágcsokrát sem fogadta el. Hazatérte után először az elnöki hivatalba vitték, ahol Petro Porosenko elnök ölelése elől is kitért. Sajtótájékoztatóján pedig lesújtóan nyilatkozott a politikai elitről.
A hazájában nemzeti hősként tisztelt pilóta jól időzítette politikai ambícióinak bejelentését, hiszen a politikusokba és demokratikus intézményekbe vetett lakossági bizalom mélyponton van Ukrajnában. Egyetlen párt támogatottsága sem éri el a 20 százalékot, egy tegnap nyilvánosságra hozott, május 13-18 között végzett felmérés szerint Porosenko elnök népszerűsége is vészesen zuhan. Jelenleg csupán a lakosság 15,6 százaléka látná többé-kevésbé szívesen (9,3 százalék „talán” inkább ő, 6,3 százalék pedig „határozottan” ő) továbbra is az államfői székben, legtöbben lemondását követelik. A Kijevi Nemzeti Szociológiai Intézmény által végzett felmérésből kiderül az is, hogy Porosenko nimbuszát az offshore-botrány zúzta szét végképp.
Kitiltott hírességek és magyarok
- Silvio Berlusconi, volt olasz kormányfő, Vlagyimir Putyin legismertebb nyugati barátja
- Gérard Depardieu francia színész, aki Oroszországba telepedett át hivatalosan a gazdagokat sújtó francia adótörvény hatályba lépése után 2013-ban. Elmondása szerint csodálja Putyint.
- Ugyancsak öt évre tiltották ki Ukrajnából Fred Durst-öt, a Limp Biztkit együttes frontemberét. Az indoklás szerint az énekes nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Hogy pontosan mi volt a bűne nem tudni, de a Krím Oroszországhoz csatolása után beszélt arról, hogy szeretne a Krím-félszigetre költözni, hogy segítsen létrehozni ott az új Beverly Hillst.
- Nem léphet be Ukrajnába Emir Kusturica világhírű szerb rendező, aki egykoron Milosevics politikáját, ma a Putyinét támogatja
- Nemkívánatos személlyé vált Steven Seagal amerikai akciósztár és Oliver Stone amerikai filmrendező is.
- 2015 nyarán Vjacseszlav Kirilenko kulturális miniszter a sajtónak nyilatkozva megerősítette, hogy Kijev az oroszellenes szankciókat kiterjeszti világhírű művészekre is. Elmondta akkor, hogy újabb 566 színészt, zenészt, művészt vettek fel a kulturális minisztérium által készített, az ország nemzetbiztonságára veszélyes nemkívánatos személyek listájára. A döntést a védelmi tanács hozza meg. A lista elsősorban orosz művészeket tartalmaz.
- A kitiltott politikusok és állami tisztségviselők túlnyomó többsége is orosz. 2015 szeptemberében az orosz Pravda közzétett egy újabb listát, amelyen 388, zömében orosz politikus és újságíró szerepel. Ez alkalommal tiltottak ki először magyarokat is: Széles Gábor nagyvállalkozót, a Magyar Hírlap és az Echo TV tulajdonosát, Szaniszló Ferenc újságírót, az Echo Tv munkatársát, valamint az ő lányát, a jobbikos Szaniszló Adriennt, Gyöngyösi Márton jobbikos politikust, Gyóni Gábor, az ELTE tanárát, az Oroszvilag.hu főszerkesztőjét.
A Krím számokban
- Az ókorban (i.e.6 századtól) görög gyarmat
- I.e 65-66-ban Mithriadesz pontoszi király legyőzésével a Római Birodalom (majd annak szakadásával a Bizánci Birodalom) része lesz
- A népvándorlás idején átjáróház, 375-ben a hunok legyőzik az itt lévő gótokat. Később a magyarok is megjelennek a félszigeten, s időszakosan birtokolják, majd kazárok, besenyők és kunok hatalmába került.
- A tatárok 1237-ben jelennek meg a félszigeten, a kazároktól hódítják el a területet.
- 1475-ben Mehmed török szultán meghódítja a Krími Tatár Kánságot
- Nagy Péter orosz cár legyőzi a török csapatokat, a szultán az 1774-es kücsük-kajnardzsi békeszerződésben elismeri a Krím függetlenségét.
- 1783-ban kerül az orosz cár fennhatósága alá, amikor az utolsó tatár kán, Sagin-Girei úgynevezett évdíj fejében lemondott a birtokáról, vagyis a Krímről.
- 1854–55-ben zajlott a krími háború
- 1921-ben szovjet autonóm köztársaság (Krími ASZSZK) lett az orosz föderáció része lett.
- 1941-ben a félszigetet elfoglalja a német hadsereg
- 1944. május 18-án a szovjet hadsereg visszaszerzi. Sztálin adminisztrációja a náci rendszer kollaboránsainak mondja ki és deportálja a félszigetről a tatárokat.
- 1954. február 19-én Nyikita Hruscsov kezdeményezésére a Krími terület az orosz föderációtól az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz kerül át. Az alkalmat a Perejaszlavi Rada összehívásának 300. évfordulója szolgáltatja.
- A Szovjetunió felbomlása az akkor hatályos tagköztársasági határok mentén történt, a Krím Ukrajna része marad, 1992 február 26-tól Krími Köztársaságként.
- 2014. március 16, megrendezik a vitatott nemzetközi legitimitású referendumot, amelyen a résztvevők 95,7 százaléka az Ukrajnától való elszakadásra voksol.
- Oroszország szuverén és független államként ismerte el a Krími Köztársaságot, amelyen belül Szevasztopol város különleges jogállással rendelkezik.
- Március 17-én Vlagyimir Putyin ismerteti az orosz parlamenttel a Krím csatlakozási kérelmét az Orosz Föderációhoz.
- Március 18-án a moszkvai parlament megszavazza, azóta a terület de facto Oroszországé, de jure azonban mindmáig Ukrajnáé.
- A félsziget lakossága mintegy 2 millió. Ebből 58,3 százalék orosz, 24,3 ukrán, 12,1 tatár, 1,4 fehérorosz, de élnek itt örmények, zsidók, lengyelek, románok, azeriek, üzbégek, görögök, németek, bolgárok és grúzok is.
- Az Oroszországhoz csatolás után hivatalos adatok szerint 7723 személyt menekült Ukrajnába a Krímből.