- Készül az új Lex Tóth Bertalan?
- Annyi biztos, a költségvetést megalapozó salátatörvényben lehetővé akarják tenni, hogy még több állami cég titkolhassa el, mire fordítja az adófizetők pénzét. Ma Magyarországon a bíróságok esetenként mérlegelhetik, hogy az üzleti titok védelme vagy az információszabadság élvez-e elsőbbséget. Ezt a bírói szabadságot próbálja korlátozni a Fidesz a szabályok átírásával. Így például az energetikai cégek 5 vagy akár 30 évre titkosíthatnák, amit csak akarnak. Azt nem állítom, hogy csak miattam változtatnák meg a jogszabályokat, de az újabb botrányokat nyilván el akarják kerülni.
- Nem is félnek öntől, hiszen több botrány kirobbantásában volt már része?
- A Fidesz a nyilvánosságtól fél. Attól, hogy kiderül, azért költöttek százmilliárdokat cégvásárlásokra, hogy kormányfő-közeli üzletembereknek állami megrendeléseket adhassanak. Az energetikai cégek megvásárlása eddig több mint ezermilliárd forintjába került az adófizetőknek, de hasznuk nem származott belőle.
- És azt sem tudni, hogy szabályos volt-e az adás-vétel.
- Ezért kértem adatokat például az E.ON gáztározóinak megvásárlásával kapcsolatban. Ám mert nem kaptam, pereket indítottam. A gázkereskedelemmel kapcsolatos szerződésről már mindenki tudja, hogy a privát partnernek sokkal előnyösebb, mint az állami tulajdonú cégnek. Ahogy mondta, a recept minden esetben ugyan az. A kormány az adóforintokból államosít, majd az állami társaságok környékén megjelennek a fideszes vállalkozók, barátok, rokonok, akikkel különböző szerződéseket kötnek.
- Az év elején Németh Szilárd rezsibiztos javaslatára született az első Lex Tóth Bertalan, akkor a Posta csomagküldő szolgáltatásának érdekeire hivatkozva foglalták törvénybe, hogy a cég üzleti okokra hivatkozva titkolhat el adatokat.
- Csodálkoztam is, hogy Németh Szilárd nem a postai szolgáltatások díjainak csökkentését javasolta. Komolyra fordítva a szót, egy ideje zajlik a Posta-csoport bújtatott privatizációja. Az állami tulajdonú Magyar Posta az elmúlt években szoros kapcsolatba került a Spéder Zoltán vezette FHB-csoporttal és a takarékokkal. Különböző kereszttulajdonlásokkal, kiszervezésekkel, részleges privatizációval összetett érdekviszonyok jöttek létre. Amikor ez számomra kiderült, kikértem a szerződéseket, mert érdekelt, hogy az ügyletekből ki húz hasznot: az állami vagy a magántársaság. A szerződéseket a mai napig nem kaptam meg, de ki fogják adni.
- Miért olyan biztos ebben?
- Mert pereket indítottam és első fokon eddig minden esetben győztem. Jogerős ítéletek az év második felében várhatók. Az esélyeimet az Alkotmánybíróságnak a postatörvénnyel kapcsolatos döntése sem csökkenti, hiszen az Ab szerint a szabályozás a korábbi gyakorlathoz képest nem jelent korlátozást. Ez azt jelenti, hogy az általam indított ügyekben a bíróság dönt. Amúgy, ha a Magyar Posta számára olyan előnyösek lennének ezek az ügyletek, vélhetően nem titkolóznának, de nem akarok prejudikálni.
- Mi történik, ha másodfokon veszít?
- Akkor nemzetközi fórumokon folytatódnak az ügyek.
- Lélegzetnyi időt sem adott a Fidesznek: amíg a bíróság a posta-perekkel foglalkozik, ön nekiment a jegybanknak.
- Nem csupán a Magyar Posta szerződései miatt fordultam bírósághoz. Tavaly összesen 63 adatigénylést indítottam, mindből per lett, idén pedig már 59-nél tartok.
- Nem üzenték még meg, hogy jobban tenné, ha hallgatna?
- Nem, bár hiába tennék.
- A parlamenti folyosókon arról sem hallott mostanában, hogy Orbán Viktor elengedte volna a jobbkezét?
- Semmi sem utal erre és ilyen pletykát sem hallani. Orbán többször is megvédte a parlamentben Matolcsy Györgyöt, akiről a fideszesek azt állítják, a Kárpát-medence géniusza és a legjobb gazdaságpolitikus. Szerintem ezt majd a történelem megítéli, de akárhogy is vélekednek róla később, közpénzt törvényellenesen nem tüntethet el. Attól, hogy valaki esetleg valamiben okos, lopnia még nem kéne.
- A szakértői súgtak, ezért kezdte firtatni az MNB alapítványainak költéseit?
- Egy évvel ezelőtt, amikor a kormány benyújtotta az idei költségvetést, több alkalommal is vitáztunk róla Tuzson Bencével. Miután a fideszes politikus rendre elmondta, milyen jól gazdálkodik a jegybank, mekkora a nyeresége, felvetettem, hogy ezt a hatalmas összeget milyen jó lenne okosan elkölteni. Tuzson erre azt válaszolta, az MNB azért hozta létre alapítványait, hogy ebből a pénzből állampapírt vásároljanak és így finanszírozzák a költségvetést. Miután ez tiltott monetáris finanszírozás, kollégáimmal elhatároztuk, kikérjük az alapítványok állampapír-vásárlásra vonatkozó adatait. Matolcsy akkor írta le először, hogy ez az összeg elveszítette közpénz jellegét, mi pedig úgy döntöttünk, perelünk, de nem csupán az állampapír-vásárlásokra kérdezünk rá, hanem minden költésre. Nekem akkor még fogalmam sem volt arról, mi folyik az alapítványoknál.
- Amikor azt javasolta, hogy az ügyészség ellenőrizze azok törvényes működését, nem tudta, hogy az egyik alapítvány felügyelő bizottsági elnöke Polt Péter felesége?
- Nem. Egyébként azt is kértük, hogy az alapítványok ügyében vizsgálódjon az ÁSZ, a közbeszerzési hatóság és állítsanak fel vizsgálóbizottságot. A törvényességi ellenőrzés nem büntetőeljárás, a Fővárosi Főügyészség ezt el is indította. Nonszensz, hogy az alapítványoknál a közpénz elveszti közpénz jellegét, nem véletlenül kérdezik sokan, miért nem minősül sikkasztásnak, ami történt.
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
- Minden adatot megkapott már az alapítványoktól, vagy lehetnek még meglepetések?
- Ennek az ügynek még nincs vége. Az MNB alapítványaival kapcsolatban három perem van folyamatban és még sok adattal adósak. Miután több szerződést nem kaptam meg, így azt sem tudom, teszek-e feljelentést egyebek mellett az MNB-elnök unokatestvérének bankjával létrejött ügyletek miatt. Ha vagyoni hátrány gyanúja merül fel, akkor nyomozóhatósághoz fordulok. Az viszont így is látható, hogy az egész folyamatot Matolcsy közvetlenül vezérelte. Ő döntött a kuratóriumok összetételéről, sőt, az egyik alapítvány esetében a konkrét befektetésekről is. Kíváncsi vagyok rá, hogy a törvénysértések ellenére hogyan "mossa tisztára" az ügyészség az MNB elnökét. Lehet, hogy Matolcsy tudatállapotára fognak hivatkozni, ahogyan azt a vagyonnyilatkozata miatt indult eljárásban tették. Akkor megtudhattuk: a jegybankelnök vagyonnyilatkozatában azért nem szerepelt a kuratóriumi elnökségért kapott pénz, mert a tudata nem fogta át, hogy ez jövedelem. Talán Matolcsy tudata azt sem fogta át, hogy az alapítványok 266 milliárd forint közpénzt kezelnek.
- A Bloomberg által megkérdezett szakértő szerint kelet-európai mércével is haveri kapitalizmusnak számít, ami a jegybanki alapítványoknál történt.
- A Fidesz egész rendszert működtet erre. Olyan jogszabályokat hoz, amelyekből azonnal látható, hogy éppen ki a kedvezményezett. Ezeknek nálunk ma semmilyen jogkövetkezménye nincsen. Polt Péter a napokban a Népszabadságnak adott interjújában arról beszélt, vannak ugyan korrupciós ügyek, de nagyon ügyesek az elkövetők. Nem tudom, pontosan milyen esetekre utalt, de azt látjuk, hogy rendszerszerűen és jogszabályokkal körülbástyázva működik a pénzszivattyú. Lásd postatörvény, MNB-ről szóló törvény, illetve a legújabb, az állami cégekről szóló tervezet, de lehet más példákat is hozni. Beszélhetünk a kaszinókról, a trafik-botrányról vagy az állami földeladásokról. Minden esetben jogszabály engedi, hogy a Fidesz saját klientúráját közpénzből stafírozza ki. Ha mégis törvényt szegnek, ott van a legfőbb ügyész, aki azt mondja, hogy nincs alapos gyanú, ezért nem indul eljárás.
- Ön szerint az MNB botránynak sem lesz jogi következménye?
- Polt Péter ezt nem fogja megengedni.
- Az Ab viszont azt nem engedte, hogy titkosítsák az alapítványok költéseit. Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke a napokban arra figyelmeztetett, az ön által említett salátatörvényben a titkosításra vonatkozó passzusok az alkotmányosság határait feszegetik. Mindez nem azt mutatja, hogy valami megmozdult és minden szabályt mégsem lehet áthágni Magyarországon?
- Bízom benne, hogy ha a kormánypárti többség elfogadja ezt az új törvényt, Áder János emiatt is az Ab-hoz fordul. Bár tudjuk, most megüzenték neki, hogy nem kéne ilyen csúnya dolgokat tennie, ha köztársasági elnök akar maradni. Ám miután az információszabadság megsértése az uniós alapszerződésbe ütközik, az ügyben a végszót akár az Európai Unió Bírósága mondhatja majd ki.
- Tisztújításra készül az MSZP. Igaz, hogy jelentkezik elnökhelyettesnek?
- Igaz, benyújtom a pályázatomat, mert több megye javasolt erre a posztra, ami nagyon megtisztelő. Olyan kitartással szeretnék dolgozni a párt sikeréért, ahogy az adatok nyilvánosságáért teszem. Ez a fajta mentalitás szerintem jót tenne a szocialistáknak.
- Melyik elnökjelöltet támogatja?
- Erről nem egyedül döntök, hanem a Baranya megyeiekkel közösen és még senki mellett nem tettük le a voksunkat.
- Pártbéli hírek szerint Molnár Gyulát favorizálja.
- Fogalmam sincs, honnan származnak az effajta információk, amelyek már meg is jelentek a sajtóban. Engem erről még egyetlen újságíró sem kérdezett meg.
- Akkor most megkérdezem: igaz a hír?
- Még csak most adják be a pályázataikat az elnökjelöltek és higgyék el, a megyei küldöttcsoport vezetőjeként amellé állok, akit a társaim elfogadnak. Csak így tudunk együtt dolgozni a győzelemért.
- Amikor legutóbb beszélgettünk, azt igyekezett cáfolni, hogy kommunikációs és média szakemberek készítik fel jövőbeli vezető szerepére. Akkor a nagypolitikában még kevesebben ismerték, ami mára jócskán megváltozott. Most is azt állítja, hogy nem áll ön mögött profi csapat? Hogy a reménybeli elnökhelyettesség nem csupán egy állomás?
- Csak azt cáfoltam, hogy miniszterelnök-jelöltnek készítenek föl különböző szakemberek, közöttük stylistek. Azt nem tagadtam, hogy vannak szakemberek, akik segítik a munkámat, a szakmait éppúgy, mint a kommunikációt. Ha a jövőre kíváncsi, június 25-én szeretném, ha a kongresszus megválasztana az MSZP elnökhelyettesének és ebből a pozícióból segíthetném a munkánkat.
- Közös asztalhoz kéne ültetni a baloldali erőket, civileket, pártokat és így készülni 2018-ra - mondta korábban a Népszavának. Molnár Gyula ugyanezt képviseli, vagyis jól tudnának együtt dolgozni.
- Bárkivel szövetkezem, aki hozzám hasonlóan hisz az együttműködésben, együttgondolkodásban. Szűkebb pátriámban, Pécsen - úgy tűnik - napokon belül közös asztalhoz ülnek civilek, értelmiségiek és elkezdünk arról beszélni, mit tudnánk közösen tenni a városért. Nem valaki ellen szövetkezünk, hanem a helyi közösség érdekében. Ha megválasztanak, elnökhelyettesként is szeretném elérni, hogy a demokraták szóba álljanak egymással. Az ilyen együttműködésnek az MSZP lehet a motorja, de egyedül sokkal nehezebben tudná leváltani az Orbán-kormányt. Sokan idealisztikus elképzelésnek tartják az együttműködést, hiszen a civilek távolságot akarnak tartani a pártoktól, de már elkezdtünk közeledni egymáshoz. Ez sziszifuszi munka, mert mindennek az alapja a bizalom és nekünk, szocialistáknak sokat kell még dolgoznunk, hogy ismét bízzanak bennünk a partnerek. Ám mert a 2018-as választás vészesen közel van, el kell kezdeni a munkát.
- Ez lehet a győzelem receptje?
- Az együttműködés, az együttgondolkodás, a közös cselekvés mindig sikeres tud lenni. Az egymással versengés és az egymás erőinek kioltása, mindig az ellenfélnek kedvez. Ha kormányt, sőt rendszert akarunk váltani, csak egyetlen utat választhatunk.
