Felszólítólevélben sürgeti a magyar kormányt az Európai Bizottság (EB), hogy az egyenlő bánásmódra, valamint az oktatásra vonatkozó jogszabályait, továbbá oktatási politikájának gyakorlati végrehajtását hozza összhangba a faji egyenlőségről szóló uniós irányelvvel, amely tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló oktatási diszkriminációt. Brüsszel ugyanis aggályosnak tartja a magyar jogszabályokat és azt az igazgatási gyakorlatot, melyek következtében a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül.
"A bizottság fellépésének az a célja, hogy a roma gyermekek is a többi gyermekekével azonos feltételek mellett részesülhessenek a magas színvonalú oktatásban, amely meghatározó tényező a munkalehetőségek szempontjából, ennél fogva pedig a romák teljes körű társadalmi befogadásának nélkülözhetetlen eszköze" - olvasható az EB közleményében, melyben felhívják a figyelmet arra is, hogy ha Magyarország két hónapon belül nem ad kielégítő választ a felszólításra, a bizottság indokolással ellátott véleményt intézhet a magyar hatóságokhoz.
A felszólítólevél a kötelezettségszegési eljárás első lépése, ami nem érhette derült égből villámcsapásként az Orbán-kormányt, ugyanis Brüsszel az elmúlt években már több alkalommal is felhívta a figyelmet a magyarországi romák elleni diszkrimináció és szegregáció problémájára. Az EB legutóbb épp a múlt héten megjelent országspecifikus ajánlásai között emlékezett meg arról, hogy az OECD felmérésein a magyar gyerekek az uniós átlag alatt teljesítenek, az iskola helye, a társadalmi és családi háttér pedig nálunk jobban befolyásolja a diákok teljesítményét, mint más tagállamokban. Kiemelték: a leszakadás veszélye leginkább a roma gyerekeket fenyegeti. 2014 óta két alkalommal indítottak eljárást az EU antidiszkriminációs szabályainak megsértése miatt, először Csehországban, majd Szlovákiában.
A rendelkezésre álló kutatások eredményei szerint Magyarországon ma minden második, iskolába beiratkozott roma gyerek lemorzsolódik, a legtöbb korai iskolaelhagyó a szakiskolákból kerül ki. Az iskolai teljesítményt a családok szegénysége, a szülők aluliskolázottsága is negatívan befolyásolja, a szegregálódás pedig tovább ront a helyzeten. A hazai és nemzetközi felmérések is rámutattak: csak egyetlen járható út vezet a felzárkóztatás felé, az pedig az integrált oktatás. A tapasztalatok szerint azok a szegény roma gyerekek, akiknek legalább egy középosztálybeli barátjuk van, az iskolában is jobban teljesítenek, lényegesen kisebb eséllyel morzsolódnak le. A szegregált környezet azonban megszünteti a kapcsolatteremtés lehetőségét.
Bár a kormány folyamatosan arról beszél, mennyire elfogadhatatlannak tartják a szegregációt, az elmúlt években nem történtek érdemi intézkedések. Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának elemzői szerint a magyar kormány szegregáció felszámolására tett erőfeszítéseinek nem nagyon látszik a hatása, amit az is bizonyít, hogy jelenleg is több száz szegregált iskola, és még több szegregáltan működő osztály található országszerte. A kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt az EB egy éven keresztül úgynevezett "strukturált párbeszéd" keretében tárgyalt a magyar kormány képviselőivel, valamint civilszervezetekkel a hazai helyzet feltérképezése érdekében.
"A kötelezettségszegési eljárás megindítása azt jelenti, hogy a kormány nem tudta biztosítani a bizottságot az elmúlt évben arról, hogy célja a szegregáció felszámolása lenne. A tények ugyanis éppen az ellenkezőjétől győzték meg a bizottságot" - közölte az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF). A jogvédő szervezet szerint a bizottság eljárását befolyásolhatta az is, hogy a CFCF idén márciusban első fokon pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben, mert a roma gyerekeket Heves megyében tömegesen nyilvánították indokolatlanul fogyatékosnak. A szervezet egyébként már tavaly, a Nyíregyháza Huszár telepén működő roma többségű görögkatolikus iskola működését megengedő Kúria ítéletet követően jelezte, hogy a döntés miatt az EB-hez fordul. A bizottság kifogásolta azt a köznevelési törvénymódosítást is, amely lényegében felhatalmazást ad a roma gyerekek vallási köntösbe bújtatott elkülönítésére.
Magyarország Csehország és Szlovákia után a harmadik uniós tagállam, amelyet az EU 2000-ben elfogadott, faji egyenlőségről szóló irányelvének megsértése miatt vonnak felelősségre. Hamarosan Olaszország következhet a roma családok elkülönített táborokban történő elhelyezése miatt.
Az egyházi iskolák "elszívó hatása" is jelentős Szendrey Orsolya szerint. Az Európai Roma Jogok Központjának szakértője elmondta: az egyházi iskolák egyre erősödő szívóhatását az állami iskolák gyakran az osztályok közötti elkülönítéssel próbálják ellensúlyozni, hogy a középosztálybeli gyerekeket meg tudják tartani az iskolában. "Egyébként az államosított iskolarendszernek hatékonyabb eszközei vannak a szegregációval szembeni fellépésre, mint a decentralizált rendszerben. Erre azonban érzékelhetően nincs politikai akarat" - állítja Szendrey.
"A kötelezettségszegési eljárás súlyos véleménynyilvánítás a bizottság részéről. Magyarország az egyik legfontosabb uniós kötelezettségének nem tett eleget. A szegregált iskolákban, osztályokban oktatott roma gyerekek bizonyítottan nőtt az elmúlt évben" - erről Daróczi Gábor beszélt lapunknak. A CFCF kuratóriumi elnöke szerint a kötelezettségszegésnek és az eljárásnak a jövőben nagy hatása lehet az uniós pénzek felhasználására, nem éppen pozitív irányban.
