Egy dolgot azonban mindenképpen javára kell írnunk az Osztrák Szabadságpárt vesztes elnök-aspiránsának. Tudniillik Norbert Hofer még a végleges eredmények közzététele előtt elismerte vereségét. Emlékszem viszont a 2002-es cirkuszra hazánkban azt követően, hogy Orbán Viktort a magyar választópolgárok elzavarták a hatalomból. Ha fellapozzuk a korabeli sajtótermékeket, kiderülhet számunkra, hogy a jelenlegi kormányfő száját a két választási forduló között ilyen mondatok hagyták el: „vigyázzunk, mert csalafinta dolgok történnek a választóhelyiségekben”. A Fidesz prominensei cinkos hallgatásukkal támogatták a felhergelt tüntetőket, akik választási csalást emlegetve tiltakoztak a szocialisták győzelme ellen. A további következmények ugyancsak gyászosak voltak. A vereségébe belenyugodni képtelen Orbán által felforrósított közhangulat lecsillapításának érdekében Medgyessy Péter kénytelen volt belevágni az úgynevezett „jóléti rendszerváltásba”. Az osztogatás fenntarthatatlan politikájával a modernizáció mellett elkötelezett Gyurcsány Ferenc szakított egy ciklussal később, az ellenzék részéről folyamatos presszió alatt tartott baloldali kormányok azonban nem tudták keresztülvinni elképzeléseiket és 2010-re gyakorlatilag elveszítették társadalmi támogatottságukat. Ez vezetett végül a „fülkeforradalomként” aposztrofált nemzeti katasztrófához.