A negyedik alkalommal megszervezett rendezvényen szó volt a filmiparnak a zeneipar számára hasznosítható tapasztalatairól. Ezzel összefüggésben Andy Vajna kiemelte: a Magyar Nemzeti Filmalapnál bevezetett rendszer alapja a tehetség, ha jó ötlet kerül eléjük, segítenek azt továbbfejleszteni a forgatókönyvtől kezdve a vágásig. Hozzátette: a piacra jutást is segítik, onnantól kezdve azonban a terméknek a saját lábán kell megállnia.
A kormánybiztos megjegyezte: a magyar filmgyártásban "nagy lyuk" a zene. Hangsúlyozta, hogy a filmzene a moziélmény majdnem felét adja, komoly sikereket lehet elérni ezen a területen. Rámutatott arra is, hogy a magyar zenekarok tehetségesek, fantasztikus dolgokat produkálnak és olcsóbb velük dolgozni, mint Londonban vagy Amerikában, azonban a zeneszerzők hiányoznak.
Andy Vajna arról is beszélt, hogy a magyar film magyarul szól, amelyet nehéz szinkronizálni, ha feliratozzák, azt pedig szerinte a nézők unják. A zene azonban nemzetközi, ezért a zenész szakma helyzete könnyebb, mint a filmesé.
A zeneipari konferencia résztvevőinek Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója beszámolt eddigi eredményeikről: öt év alatt 62 filmtervet támogattak, ebből született egy Oscar-díj a Saul fia jóvoltából. Ugyanakkor ez utóbbin kívül is voltak szép hazai és nemzetközi sikerei a magyar filmeknek. Azt is elmondta, hogy három év alatt - a Saul fia nélkül - 283,6 millió forint folyt be a magyar filmek forgalmazásából. "Jó úton járunk ahhoz, hogy tíz év múlva már arcról felismerjék a magyar filmek képviselőit Cannes-ban" - tette hozzá.