NATO;katonaság;Baltikum;V4-ek;

- Magyar katonákat is küldhetnek a Baltikumba

Közös katonai egységet szeretne küldeni 2017-ben a Baltikumba a négy visegrádi ország, ajánlatukat júliusban a NATO varsói csúcstalálkozója elé terjesztik - egyebek között ezt tartalmazza az a közös nyilatkozat, amelyet a V4-ek védelmi minisztériumainak vezetői írtak alá szerdán a Prága melletti Liblicében.

Magyarországot a kétnapos tanácskozáson Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára képviselte. A visegrádi országok közös katonai egysége a NATO keleti jelenlétének megerősítése keretében tevékenykedne a Baltikumban, s alapvetően az észt, a lett és a litván hadsereg kiképzésébe és gyakorlataiba kapcsolódna be.

Észtország, Lettország és Litvánia már korábban kérték a NATO-t, hogy küldjön katonai egységeket a Baltikumba, mert ezekben az országokban aggodalmat keltett Oroszország agresszív politikája. A katonai egységek kiküldéséről a NATO-ban már megszületett a politikai döntés, s a konkrétumokat várhatóan a varsói csúcstalálkozón hozzák nyilvánosságra.

A négy ország védelmi minisztériumának képviselői ugyanakkor megerősítették, hogy uniós keretek között is készek egy újabb közös visegrádi harci egységet (Battle Group EU) létrehozni, amely 2019 második felétől lenne bevethető. A jelenleg már működő visegrádi harci egységet januárban helyezték készenlétbe, amely június végéig tart.

Angela Merkel német kancellár nem aggódik Recep Tayyip Erdogan török államfő azon kijelentése miatt, miszerint elbukhat a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás, ha az Európai Unió nem dönt a török állampolgárok uniós vízummentességének ügyében.