Miközben itthon javában zajlik a menekült- és Brüsszel-ellenes kormányzati hadjárat, Orbán Viktor továbbra is a nemzetközi rivaldafény után vágyódhat. Egy nevének mellőzését kérő tagállami külügyminiszter legalábbis utólag úgy kommentálta a Bruxinfónak egy hétfői uniós tanácskozáson általa tapasztaltakat, hogy a magyar erőfeszítések fő célja a miniszterelnök fotójának elhelyezése volt az uniós külügyminiszterek által tárgyalt, a migrációs válság megoldására megfogalmazott zárónyilatkozatban.
Ezt értékelte még hétfő este sikernek Szijjártó Péter, szerinte ugyanis a magyar kormány javaslatai maradéktalanul bekerültek a dokumentumba. A többórás vita után a külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy az Európai Unió migrációs politikájának külső dimenziójával foglalkozó külügyminiszteri következtetésekbe a magyar küldöttség által fontosnak tartott mind a négy módosítás bekerült, pedig "akárcsak egy magyar igény elutasítása esetén" sem adta volna hozzájárulását a szöveg elfogadásához. Szijjártó fellépésének köszönhetően végül Matteo Renzi "migrációs paktuma" mellett Orbán Viktor Schengen 2.0 javaslatát valóban megemlíti a szöveg.
Megírtuk: április közepén hirdette meg a magyar kormány azt a programot, ami alapján szerintük a menekültválságot kezelni kellene. Hivatalosan Schengen 2.0 a címe a csomagnak, belföldön inkább Orbán tízpontos akcióterveként emlegeti a kormányzati kommunikáció,a amely szerint a terv megoldást hozhat az EU-ra nehezedő menekültválságra. A 10 pont legnagyobb része egyébként is napirenden lévő, különböző EU-s intézmények korábbi javaslataiból állt össze. Az egyik fontos kivétel, hogy a szöveg kiköti, csak önkéntes alapon lehet elhelyezni menekülteket, vagyis kizárja a kötelező kvóták lehetőségét. Ezt a V4-ek vezették elő korábban, s egyelőre kérdéses, hogy lehet-e 28 tagállamos konszenzus erről, csakúgy mint a kvóták kötelező rendszerét jelentő javaslatok esetében. Orbán ugyanakkor azt is el kívánja érni, hogy a menekülteket az EU területén kívüli táborokban vizsgálják át, és ott döntsék el, hogy be kell e őket fogadni. Ezt az Európai Bizottság a nemzetközi jog kötelmei miatt kivitelezhetetlennek tartja, a magyar kormány szerint viszont úgy lehetne elérni az EU határán lévő országoknál, hogy menjenek bele egy ilyen alkuba, hogy ha ez volna a feltétele annak, hogy pénzt kapjanak a menekültválság kezelésére. Egyelőre kérdéses az is, milyen tagállami támogatottsággal bírhat ez, csakúgy mint Orbán egyéb elképzelései, amelyek - a magyar kormányfő európai megítélésének megfelelően - nem képezik a diplomáciai egyeztetések fősodrát.
Bejött a papírforma: szerda délutánig lehetett megtámadni az Alkotmánybíróságnál a parlament népszavazást elrendelő határozatát, egy magánszemély ezt már kedden meg is tette. Így nem egy várhatóan forró, szabadságokkal teli, ezért viszonylag alacsony részvételt hozó augusztusi vasárnap, hanem szeptemberben vagy októberben fogunk szavazni a kvótáról. Az Ab-nek ugyanis most 30 napja van dönteni az indítványról. A "támadás" mögött egyébként Magyarország elsőszámú fel- és bejelentője Tényi István állt. A fideszes politikus az atv.hu-hoz jutatta el alkotmányjogi panasz indítványát.
Ez lehet a fájó pont, hiszen a Szijjártó által sikernek nevezett hétfői záródokumentum - amelyet a Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő által irányított Európai Külügyi Szolgálat jegyez - valójában arról szól, hogy a júniusi EU-s csúcson mivel foglalkozzanak majd a tagállamok vezetői, és azon belül is az EU-n kívüli országok tekintetében szedi össze a tennivalókat. A tanácskozás kezdetére már volt egy tervezet, amiben csak az olasz miniszterelnök Migrációs Paktum című terve szerepelt, mint javasolt vonal. Szijjártó viszont ezt nem hagyta annyiban, és elérte, hogy a magyar terv is ott legyen a szövegben. A végül elfogadott dokumentum azonban úgy szól: "A tanács üdvözli minden tagállam innovatív javaslatait, köztük az Olaszország által felvezetett Migrációs Paktumot. A tanács szintén továbbra is vizsgálja majd Magyarországnak a Schengen 2.0 javaslatát."