A központosított logikával van baj az oktatásban
Ugyanúgy nem fog működni az 56 egységre feldarabolt Klik, mint az egy nagy, a központosított logikával van a probléma - hangsúlyozta napirend előtti felszólalásában Kunhalmi Ágnes. (MSZP) Ha nem adják vissza az iskoláknak az önállóságukat, akkor nem fog működni a rendszer - mondta, hozzátéve, hogy most a totális államosítás következik az intézmények üzemeltetésének állami tulajdonba vételével. Azok számok pedig, amivel a kormány részéről most "dobálóznak" pedig nincsenek benne a 2017-es költségvetésben, illetve hiányzik a mostani átszervezés költsége is.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára jó szokás szerint válasz helyett elmúltnyolcévezett: a 2002-ben indult szocialista kormányzás végén, 2010-ben 143 milliárd forinttal költöttek kevesebbet az oktatásra. Közben csökkentették az iskolafenntartó önkormányzatok finanszírozását, amelyeknek így 1300 milliárd forint adósságuk lett - közölte. Szerinte az állami és önkormányzati fenntartás sem vált be, ezért fogja az állam üzemeltetni az iskolákat.
A kormány spórolni akar az egészségügyön
Ikotity István (LMP) szerint a kormány spórolni akar az egészségügyön, ezért szünteti meg bürokráciacsökkentés címén az OEP-et, pedig az önállóságát kellene növelni. Szerinte az OEP nemzetközi összehasonlításban is alacsony költségekkel működik. Egy olyan egészségügy képe rajzolódik ki, amelyen a kormány csak spórolni akar, ahol a végzett tevékenység minősége nem számít, ahol egyre kevesebb ember férhet hozzá az ellátásokhoz, illetve egy olyan ország képe, ahol normális ellátást csak a piacon lehet vásárolni.
Rétvári Bence azt válaszolta: ugyanazok a jogosultságok és ellátások járnak továbbra is mindenkinek, és nincs szó spórolásról, hiszen 167 milliárd forinttal több lesz a jövő évi költségvetésben az egészségügyre.
Az előmenetelhez kapcsolódóan és sávosan emelkedik a jövőben az állami tisztviselők illetménye
Népszava fotó
A változtatás értelmében az állami tisztviselők fizetése nem alapilletményből, valamint kiegészítésekből és pótlékokból áll, amelytől "eltéríthették" a munkavállalót, hanem az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sáv alsó és felső határa között állapítják meg azt. A jogszabály mellékletében szereplő táblázat alapján az érettségizett általános ügyintézők a legalacsonyabb előmeneteli fokozatban, állami fogalmazóként 160-200 ezer forint közötti illetményre, míg felsőfokú végzettségű társaik 180-300 ezer forintra számíthatnak.
Az ugyanott legmagasabb előmeneteli fokozatnak számító állami vezető főtanácsosok diploma nélkül 250-400 ezer forintot, az egyetemet, főiskolát végzettek 350-500 ezer forintot kapnak.A kiemelt ügyintézők illetményének meghatározásánál nem számít az iskolai végzettség, a legkisebb fokozatba tartozó állami szakértők 300-400 ezer forintra, a legmagasabb előmenetelt elérő szakértő főtanácsosok 360-500 ezer forintra számíthatnak.
Vezetői munkakörben az osztályvezetők 420-700 ezer forintot, a főosztályvezetők 530-800 ezer forintot kapnak. Az állami ügykezelők bérezése 145-300 ezer forint között változik, négy előmeneteli fokozatban. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár korábban azt mondta: átlagosan 30 százalékos béremelés valósul meg.
Változik az állami tisztviselők előmeneteli rendszere is: egy általános és egy kiemelt ügyintézői osztályba, azon belül pedig több fokozatba lehetnének besorolhatók. Az első előmeneteli fokozatban minden ügyintézőnek három évet kell eltöltenie, majd a következőben nyolcat, míg a negyedik eléréséhez összesen huszonöt év állami szolgálati jogviszonyra lesz szükség.
A kinevezett állami tisztviselőknek két éven belül közigazgatási szakképzettséget kell szerezniük, a vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőknek pedig öt éven belül kormányzati szakképzettséget. Állami tisztviselőknek 2017. július 1. után vagy már a belépéskor rendelkeznie kell a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés nyújtotta végzettséggel, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervez, vagy két éven belül le kell tennie ezt a vizsgát. A jogszabály július 1-jén lép hatályba, de egyes rendelkezései csak 2017 januárjában.
Elfogadták a párizsi klímacsúcson született megállapodást
Az Országgyűlés törvénybe foglalta a tavaly év végi párizsi klímacsúcson született nemzetközi klímapolitikai megállapodást, amelynek rendelkezései a jövő évtől válthatják fel a kiotói jegyzőkönyvben foglaltakat. A képviselők egyhangúlag, 160 igen szavazattal járultak hozzá az ENSZ-okmány ratifikálásához. A párizsi klímamegállapodás akkor léphet hatályba, ha 2017 áprilisáig legalább 55 olyan érintett állam hozzájárul a kihirdetéshez, amelyek károsanyag-kibocsátása eléri a világ összkibocsátásának 55 százalékát.
Önkormányzati adattár jön létre
Az egységes feladatellátásra és az ország pénzügyi stabilitására hivatkozva az önkormányzatok az államtól kapnak központi számítástechnikai támogatást. Ehhez az úgynevezett ASP-technológia alkalmazását vezetik be, amelynek lényege, hogy a helyhatóságoknak nem kell önállóan szoftvereket vásárolniuk, hanem egy szolgáltató központhoz kapcsolódva veszik igénybe az alkalmazásokat. Az önkormányzatok gazdálkodási adatait tartalmazó, központi alapokra helyezett adattárház jön létre, amelyben lehetővé válik a folyamatos pénzügyi ellenőrzés, hogy meggátolható legyen az önkormányzatok eladósodása. Az információkat központilag tárolják, de az önkormányzatok csak a saját adataikhoz férnek majd hozzá. A jogszabály-módosítás a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Pénzügyi törvényeket módosított a parlament
Az Országgyűlés elfogadta a nemzetgazdasági miniszter legfrissebb pénzügyi tárgyú törvénymódosító csomagját, amely a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári területeket érintő szabályok mellett a jegybanktörvényen is változtat. A képviselők 113 igen szavazattal, 27 nem ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály javaslatait. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával egyebek mellett előírja, hogy a jegybank bírságot szabhat ki, ha a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában a szolgáltató nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvényt is módosították. A magánpénztárak a jövőben - a vagyonkezelési tevékenység ellenértékével együttesen - a tagok egyéni számlája előző év utolsó napi egyenlegének 0,3 százalékát számolhatják el költségként. Újdonság az is, hogy a hitelintézeteknek legalább kétévente felülvizsgált stratégiával kell rendelkezniük arról, hogy a fogyatékos személyek is egyenlő eséllyel férjenek hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz.
A WHO budapesti központjának létrejötte fokozhatja Magyarország és az ENSZ együttműködését
Erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter expozéjában a kormány és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) budapesti központjának létrehozásáról szóló megállapodást ismertetve. Mint elmondta, az ENSZ intézményeinek és szervezeteinek elhelyezéséért folytatott versenyben Magyarország kifejezetten jól áll, egyebek mellett Budapest földrajzi elhelyezkedése, infrastrukturális adottságai miatt. A WHO budapesti központja 28 munkatárssal kezdheti meg működését, és a tapasztalatok alapján dönt majd a szervezet arról, hogy milyen ütemezésben hozza ide további funkcióit - ismertette a miniszter.
Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka közölte, frakciója támogatja az előterjesztés elfogadását, mert Magyarországnak kiemelt jelentőségű, ha egy nemzetközi szervezet úgy dönt, Budapestre helyezi bármelyik szerve központját. Jelezte ugyanakkor azt is, mostantól még fontosabb, hogy a magyar kormány figyelembe vegye a WHO ajánlásait, például a rákos megbetegedésekkel és a prevencióval kapcsolatban. Ezzel is mutathatja Magyarország az elköteleződését - hangsúlyozta a szocialista politikus.