A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) javaslatcsomagot készített az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) a büntetés-végrehajtási (bv.) intézetek vészes túlzsúfoltságának csökkentésére. Az IM ígéretet tett arra, hogy megfontolja a javaslatokat, de a bizottság egyik munkatársa nem volt túl derűlátó. Kazai Viktor Zoltán lapunknak kifejtette: vannak olyan javaslataik, amelyek nyíltan szembe mennek a kormány politikájával és ott nem is várják, hogy változtassanak a jogalkotók.
Tavaly márciusban az Emberi Jogok Európai Bírósága úgynevezett pilot eljárásban (ez nem minősül kötelezettségszegési eljárásnak - szerk.) kötelezte Magyarországot a férőhely feletti fogvatartottak számának gyors és tetemes csökkentésére. A magyar kormánynak félév állt rendelkezésére, hogy akciótervet készítsen a rendszerszintű probléma kezelésére. Mindezidáig nem készült ilyen. A kormány megelégedett azzal, hogy bejelentette nagyszabású börtönépítési programját. Kazai elmondta, hogy az MHB üdvözli az új bv. intézetek létesítését, de úgy látják, az új börtönöket elsősorban a régi, korszerűtlen intézetek felváltására kell használni, amelyekben a megfelelő elhelyezési körülmények nem biztosíthatók. Ehhez képest a kapacitásnövelés csak másodlagos szempontként jelenhet meg.
Hazai és nemzetközi példák alapján is az a tapasztalat, hogy önmagában a börtönépítés hosszú távon nem csökkenti a zsúfoltságot, mert a férőhelyszám növekedését követi a fogvatartottak számának emelkedése is - folytatta a bizottság munkatársa, hozzátéve: egy idő után minden új börtön megtelik, sőt túltelítődik. Amennyiben jelentős és tartós javulás a cél, a fogvatartottak számának csökkentésére van szükség, ehhez pedig változtatni kell a mértéktelenül és szükségtelenül szigorú büntetőpolitikán.
Forrás: Magyar Helsinki Bizottság
A Helsinki Bizottság áttekintette a szakirodalomban, valamint a nemzetközi szervezetek ajánlásaiban megfogalmazott javaslatokat és megoldásokat, amelyek kifejezetten a telítettség enyhítését célozzák. Olyanokat javasoltak, amelyeknek a hazai jogrendszerbe való átültetése nem okozna különösebb nehézséget, és megvalósításuk nem igényel túl sok kiadást.
A javaslatcsomag
1. Nem kell büntetni, ha bírságolni is elegendő. Ilyen például a garázdaság, vagyis ha két ember az utcán veszekszik és lökdösődik. Szintén ilyenek a határzár megsértésével kapcsolatos magatartások. Érdemes lenne tehát a Btk.-t átfésülni.
2. Csínján kell bánni a szabadságvesztéssel. Bizonyos bűncselekmények esetén, amelyek alacsony fokban veszélyesek a társadalomra, a törvény szerint ne lehessen szabadságvesztést kiszabni, ha az elítélt először követett el bűncselekményt.
3. El kellene törölni a büntetőjogi elzárást. A levéltitok megsértése vagy a magántitok megsértése miatt is ki lehet szabni elzárást.
4. Semmi szükség a fiatalkorúak szabálysértési elzárására. A rossz útra tévedt gyermekekkel nem a büntetőrendszernek kéne foglalkoznia.
5. Üdvös lenne megemelni a szabálysértési elzárás napitétel-összegét. A napi tétel tízezer forint legyen, így felére csökkenne a szabálysértési elzárások miatti börtönterhelés, amely négy év alatt több mint a háromszorosára nőtt.
6. Inkább házi őrizet, mint előzetes letartóztatás.
7. Előzetes letartóztatást csak három év szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult eljárásban lehessen elrendelni.
8. Meg kell szüntetni a határozatlan idejű letartóztatást.
9. Vissza kell adni a bíró mérlegelési szabadságát.
10. Ki kell bővíteni a reintegrációs őrizet lehetőségét. Olaszország, amelyet Magyarországhoz hasonlóan a strasbourgi bíróság felszólított a zsúfoltság csökkentésére, állandósította a 18 hónapot meg nem haladó szabadságvesztések otthon történő végrehajtásának jogintézményét.
11. A zsúfoltság okozta nehézségek csökkentsék a büntetést. A szabadságvesztés büntetés az elítélt szabadságának elvonása, se több, se kevesebb.
