A megszorítások értelmében évente 1,8 milliárd euró többletbevételt remélnek adóemelésekből. Ez a gazdasági teljesítmény egy százalékával egyenértékű. Az élelmiszerekre és italokra kivetett Áfa mértékét 23-ról 24 százalékra emelik. Nő az üzemanyag, a fűtőolaj, továbbá a villamosenergia, a a villamosenergia, a tévé-előfizetés, az internet, a mobiltelefon-előfizetés, a cigaretták, valamint az alkoholtermékek ára. Emelik a turistáknak szánt szolgáltatásokat is. A görög média számításai szerint az új intézkedések minden görög számára egy átlagfizetésnyi pluszkiadást, körülbelül 810 eurót jelentenek. Az országban az átlagbér 850 euró.
Az elfogadott csomag arról is rendelkezik, hogy új privatizációs alapot hoznak létre, amely közvetlenül a hitelezők fennhatósága alatt áll majd, s az állami tulajdonban lévő vállalatok eladásáért felel. Eladósorba kerül még az athéni Olimpiai Stadion is. Az ellenzék azzal vádolta a kormányzatot, hogy „kiárusítja az országot”, ezért az elfogadott intézkedéseket alkotmányellenesnek minősítette.
Alekszisz Ciprasz miniszterelnök azt ígérte, „ez az áldozatvállalás az utolsó, amit kérünk”. Az ellenzék a parlamenti vita során többször is kifejtette, nem hisz a miniszterelnöknek, akit több honatya „hazudozónak” nevezett. A parlament épülete előtt 10 ezren tüntettek a megszorításokkal szemben.
A görög kormány 2015 júliusában állapodott meg a hitelezőkkel egy újabb, 86 milliárd eurós hitelcsomag folyósításáról. Az összeget azonban több lépcsőben utalják át, a megkövetelt reformok elfogadásának függvényében. Azért volt sürgős a törvény elfogadása, mert az országnak júliusban újabb hitelrészletet kell átutalnia az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számlájára.
Az euróövezet pénzügyminiszterei kedden találkoznak Brüsszelben, s vitatják meg azt, hogy az elfogadott intézkedések elegendőek-e az 5,7 milliárd eurós újabb hitelrészlet átutalására. A hitelezők között is jelentősek az ellentétek. Az eurózóna képviselői és az IMF továbbra sem értenek egyet abban, hogyan lehetne könnyíteni a görög adósságállományon. A valutaalap adósságleírást támogatna, mondván, finanszírozhatatlan a jelenlegi adósságállomány, ehhez azonban több euróövezeti ország nem kíván hozzájárulni.
A parlamenti vita egyébként két napig tartott, s nem volt mentes heves vitáktól, ami persze nem szokatlan a törvényhozásban. Az ellenzéki Új Demokrácia (ND) egyik képviselője, Dimitrisz Sztamatisz úgy vélte, hogy a kabinet nem tölti ki három év múlva lejáró mandátumát, s azt jövendölte, hogy a következő év tavaszán előrehozott választást rendeznek meg. A miniszterelnök viszont amiatt bírálta az ellenzéket, mert nem támogatta az intézkedéscsomagot, miközben – mint mondta – korábban az Új Demokrácia szintén a privatizáció felgyorsítását akarta. Ciprasz kifejtette, az elfogadott intézkedések teljesen összhangban vannak mindazokkal, amelyekről tavaly augusztusban állapodtak meg a hitelezőkkel.