Úgy ítélem meg,hogy az önkormányzatok saját érdeküket sem fogták fel kellően, amikor nem emelték fel a szavukat az állami földek kiárusítása ellen. Nem értették meg, hogy a falu, a település jövőjéről, fejlődéséről döntenek. Talán ezért nem volt érzékelhető,hogy kellő eréllyel kiálljanak érdekükben. Az ellenzéki pártok fellépésére is hiába vártunk, a hangjuk erőtlen, a helyes út kikényszerítése a mai napig elmaradt. Annak ellenére, hogy igen sok, szakmailag jól alátámasztott, hozzáértő, a mezőgazdaság iránt elkötelezett személy fejtette ki a véleményét, tiltakozott a hivatalos álláspont ellen. Egyértelműen mindenki arról beszélt, hogy a föld kiárusítását be kell fejezni.
Szerintem ez döntően nem gazdaságpolitikai kérdés, a falu és a lakóinak életéről, megmaradásáról szól az állami földek sorsa. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a kisbirtokosoknak csak a 15 százaléka jutott a falujában földhöz, tehát hamis az az érvelés, hogy mindez csakis az ő érdekükben történt. Ha ezt akarta volna a kormány, akkor nem értékesítésre, árverésre, hanem földosztásra lett volna szükség, hogy valóban azok kapják meg, akik művelni is akarják, és belőle élnek! Hazánknak a földön kívül alig van természeti kincse, csak élelemből tudunk felesleget is termelni. Akié a föld, azé az ország, mondták egykor, de ma inkább azt kellene megértetni: azoké a falu, akiké a földje.