MSZP;Gőgös Zoltán;aláírásgyűjtés;

FOTÓ: Népszava

- Gőgös: gyűjtjük az aláírásokat

Minden helyi szervezet maga dönti el, gyűjt-e aláírásokat a vasárnapi boltzáras népszavazáshoz, a Magyar idők rosszul idézte a szavait. Erről Gőgös Zoltán beszélt a Népszavának, miután több párttársa nem értette, miért nyilatkozta a kormányközeli lapnak, hogy két-három héttel ezelőtt "leálltak" az akcióval. Az MSZP elnökhelyettese szerint nyilatkozatában csak arra utalt, hogy a boltzáras referendumhoz "élesben" már nem gyűjtik az aláírásokat. A törvényt ugyanis eltörölték, ezért a népszavazás kiírását nem engedné az Alkotmánybíróság.

Miután a Magyar idők Gőgösre hivatkozva csütörtökön azt írta, elhalt a boltzáras aláírásgyűjtés, mert már látnak garanciát arra, hogy a kormány nem vonja vissza a vasárnapi nyitva tartást kiderült, hogy Burány Sándor MSZP-s politikus nem is hallott erről. Csütörtök reggel az ATV Startban szembesült azzal, amit állítólag az elnökhelyettes mondott. Közölte, kispesti aktivistái még gyűjtik a szignókat. Aznap este Tóbás József, az MSZP elnöke is hasonlóan nyilatkozott. Lapunk ezt követően kereste meg az elnökhelyettest, aki egyébként tegnap reggel szintén az ATV vendége volt. Gőgös az adásban közölte, "sokat tisztázna a dolgon, hogy ha készült hangfelvétel-, (…) leadnák azt, amit én mondtam. Akkor nem kéne itt senkinek senkivel ellentmondásba kerülni". A Magyar idők tegnap délután eleget tett a politikus kérésének, így a hangfelvételből kiderült, a szocialisták elnökhelyettese nem arról beszélt a lapnak, hogy elhalt az akció. Azt közölte, hogy a vasárnapi boltzár ellen tiltakozó kezdeményezéshez "élesben" már nem gyűjtik a szignókat, de ha valaki úgy gondolja, aláírhatja az ívet, amit a másik kettővel együtt elé is raknak.

A parlament döntése után Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke közölte, nem sértenek jogszabályt a szocialisták, ha külön íven továbbra is támogatókat gyűjtenek a kezdeményezéshez, csak mindenkinek mondják el, miért folytatják az akciót - fogalmazott a Népszavának a politikus. Gőgös szerint ezt az aktivisták meg is teszik. Tudatják, hogy nem az MSZP miatt vette el a Fidesz a vasárnapi 100 százalékos bérpótlékot, a referendum amúgy sem csupán a három konkrét kérdésről, hanem a kormány bírálatáról szól. Az elnökhelyettes lapunknak arról is beszélt, hogy külön íven gyűjtik az állami földek elrablása, illetve az állami cégek vezetőinek "pofátlanul" magas bére ellen tiltakozó referendumhoz. Az előbbi Gőgös nevéhez fűződik, az utóbbi a független Kész Zoltánéhoz. A népszavazás kiírásához Késznek június 3-án kell leadnia a 200 ezer érvényes aláírást, a szocialistáknak pedig június 28-án. Gőgös bizakodó, mert a földprivatizáció ellen indított kezdeményezést Angyalföldön eddig 10 ezren támogatták.

Áder szólaljon meg
Áder János a lelkiismeretére hallgatott, amikor az Alkotmánybírósághoz küldött egy pofátlan törvényjavaslatot. Most újra a köztársasági elnökön a sor, hogy szólaljon meg Matolcsy György és a jegybanki alapítványok ügyében - fogalmazott tegnap a Sándor-palota előtt Tóbiás József. Az MSZP elnök-frakcióvezetője úgy értékelt, a MNB elnökének és a jegybanki alapítványoknak az ügyei Magyarország pénzügyi stabilitását veszélyeztetik, gyengítik a forintot. Kijelentette: törvénytelenség az, ami a jegybankban történt, ezért a köztársasági elnöknek a jogállam őrzőjeként kötelessége megszólalni. Sehol sincs leírva, hogy az MNB elnöke politikai szerepet vállalhat, sőt tilos is - fogalmazott a pártelnök. Emlékeztetett, Lentner Csaba közgazdász, az egyik jegybanki alapítvány kuratóriumi tagja arról beszélt, hogy az alapítványoknak mindent meg kell tenniük a Fidesz 2018-as választási győzelméért.



A magyar kormány vezetői továbbra is úgy gondolják, hogy Budapest labdába rúghat Párizs, Róma és Los Angeles mellett a 2024-es nyári olimpia rendezői jogaiért folyó versenyben. Bár elemzők szerint erre a Magyarországon dúló hatalmas korrupció miatt is kevés az esély, a hatalom már most sem sajnál tízmilliárdokat kidobni az ablakon. Oktatásra, egészségügyre, élhető bérekre viszont nincs elég pénz. Az elemzők figyelmeztetnek: az olimpiáktól remélt hasznok szinte sosem térülnek meg, a tetemes többletköltségek is az adófizetők zsebét terhelik.