A bankrendszerben jelenleg a nemteljesítő lakossági jelzáloghitel-adósok problémájának rendezése a legnagyobb kihívás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői által összeállított Pénzügyi Stabilitási Jelentés is beszámol arról, hogy csak korlátozott eredményt lehetett elérni a Nemzeti Eszközkezelő (NET) létrehozásával.
A NET-nek eddig sikerült 35 ezer nemteljesítő adós adósságát és lakhatását rendezi, de még mintegy 130 ezer nemteljesítő adósnak - az adósok közel negyedének - a helyzete továbbra is rendezetlen maradt. A NET hitelkerete - az MNB számításai szerint - az esztendő közepére kimerülhet, ezért szükségessé vált a hitelkeretek kibővítése. A bankok lakossági hitelállományának minőségén azonban nem javítottak az átstrukturálások sem. Mint ahogy erről Nagy Tamás főosztályvezető beszámolt a bankrendszer jelzáloghitel portfóliójának 28 százalékát érintették az átütemezések, futamidő hosszabbítások, a részleteges tartozáselengedések 2015 végén, ez a 90 napon túl késedelembe esettek 40 százalékát jelentette. Azonban mindez eredménytelennek bizonyult, mert a 90 napon túli nem fizető hitelek aránya növekedett. Árnyalja a képet, ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek az adósoknak csak 22 százaléka rendelkezik akkora jövedelemmel, amellyel fenntartható módon képes rendezni az adósságát. Ugyanakkor érdekes, hogy az adósok 14 százaléka - legalább részben - úgy teljesíti adósságszolgálati kötelezettségét, hogy nem rendelkezik bevallott jövedelemmel.
A piaci alapú lakáshiteleknél valamivel jobb a helyzet bár itt is magas, 15,3 százalék volt 2015 végén a 90 napos késedelmű hitelek aránya, de ez csaknem 2 százalékponttal alatta marad az egy évvel korábbinak. Viszont a területi eloszlás elgondolkodtató. A nem teljesítő adósok 70 százaléka ugyanis korlátozottan forgalomképes községekben és kisebb városokban él. Összességében a háztartások rossz minőségű hitelállománya nemzetközi viszonylatban is a legrosszabbak közé tartozik.
A vállalati nemteljesítő hitelek aránya az elmúlt év végére csekély mértékben 23 százalékról 18,4 százalékra csökkent, viszont a legnagyobb részt adó 90 napon túl késedelmeseké 13,4-ről 9,8 százalékra zsugorodott. Azonban itt sem az adósok váltak fegyelmezettebbé, hanem a 3,6 százalékpontos csökkenés jelentős részben annak eredménye, hogy az MKB Bank nemteljesítő kereskedelmi ingatlanhitel portfólióját eladta a Szanálási Vagyonkezelőnek.
Megnyugtatónak nevezte a jegybank, hogy a hazai bankrendszer kiheverte a gazdasági világválság okozta sokkot. Tőkehelyzete nemzetközi viszonylatban is a jobbak közé tartozik, tartalékaik bőségesek. Tavaly 28 nyereséges bank működött Magyarországon, 291 milliárd forintos eredménnyel, ugyanakkor a 17 veszteséges pénzintézet 261 milliárd forintos negatív eredményt tudott felmutatni.
Az MNB továbbra is küszködik a kis- és középvállalatok hitelezésének elősegítésével. A növekedési hitelprogram 3,6 százalékos bővülést eredményezett ebben a szektorban tavaly az előző évhez képest. Összességében azonban korántsem ennyire kedvező a kép, ugyanis a teljes vállalati hitelezés 4,3 százalékkal csökkent egy esztendő alatt.
A háztartások 2015-ben ugyanannyi lakáshitelt vettek fel, mint 2014-ben. Az MNB 2016-ban a háztartási hitelkereslet enyhe bővülését várja a kormány otthonteremtési intézkedései nyomán. A jegybank stábja óvatos a kiterjesztett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az áfa csökkentésének hatását illetően. Úgy vélik, hogy a lakásárak dinamikus emelkedése és az új lakáshitelek mennyiségének növekedése jelenleg nem tekinthető túlzott mértékűnek.