"Lengyelország és Magyarország - két ország, amelyik nem lenne szabad az Egyesült Államok és a hosszú hidegháború nélkül - most úgy döntött, hogy a demokráciával túl sok a baj, ezért most egy Putyin-féle vezetést akarnak. Jöjjön csak egy tekintélyelvű diktatúra, és ne engedjék be a külföldieket! Ismerősen hangzik? Ez megy mindenütt" - mondta Bill Clinton. Az Egyesült Államok volt elnöke és jó eséllyel a leendő elnök férje a hétvégén, New Jersey-ben tartott kampánybeszédében putyinizálódó Magyarországról beszélt, persze valójában a Vlagyimir Putyinról korábban többször is pozitívan nyilatkozó Donald Trumpra célzott. Az ő nézeteivel, muszlim- és mexikói-ellenességével állította párhuzamba a magyar és a lengyel kormányt, a közönség pedig a videón hallható nevetésből ítélve vette is a lapot. Ezután Clinton rögtön rátért a lényegre, miszerint a demokráciát felesége tudja megvédeni: "Olyan valakire van szükségetek, aki már a kezdetektől tudja, hogyan kell a nagyon rossz dolgokat megakadályozni."
Előfordulhat persze, hogy Bill Clintonnak utólag finomítania kell szavain azért, mert azok Lengyelországra nem igazak. Amit azonban Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns férje Magyarországról mondott, egyáltalán nem új kritika. 2014 őszén ennél már keményebben is fogalmazott, amikor Orbán Viktor illiberális államokat éltető hírhedt tusványosi beszédére reagált: "Ott van a magyar miniszterelnök. A magyarok rengeteggel tartoznak Amerikának. Ő (Orbán) szereti a tekintélyelvű kapitalizmust, de ezzel valójában csak azt mondja, hogy soha nem akar kiszállni a hatalomból. Maradni akar örökre, és pénzt."
Nyilván ez, és kevésbé a - valójában nem is a magyar társadalomnak szóló - mostani kritika húzta ki a gyufát a kabinetnél. A külgazdasági és külügyminiszter szerint senki, még Bill Clinton volt amerikai elnök sem engedheti meg magának, hogy sértegesse a magyar embereket. Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország szabadságát a magyar emberek harcolták ki, magyarok tízezrei adták életüket szabadságáért. "A magyar nép szabadságküzdelmének ilyen módon való lebecsülése elfogadhatatlan" - fogalmazott, hozzátéve: nyilvánvalóan Bill Clinton is tudja, hogy a magyar emberek demokratikus parlamenti választásokon döntöttek Magyarország jövőjéről. "Lehet, hogy a magyar emberek döntése nem tetszik Bill Clintonnak, de ez nem elég ok arra, hogy az egykori amerikai elnök így sértegesse őket". A diplomácia vezetőjére pedig valamiért a Fidesz-frakció is rákontrázott: "Clinton vagy nem jól ismeri a történelmet vagy alábecsüli az 1956-os magyar forradalmat. Akkor a magyarok megmutatták saját erejükből, hogyan lehet küzdeni a kommunista diktatúra ellen. Most nem a polgári kormánytól kell féltenie a demokráciát. Érdekes módon a nyugati baloldal egyszer sem szólalt meg, amikor 2006-ban Gyurcsányék a békésen demonstráló tömeg ellen bevetették a rendőrséget" - közölték.
Bell: A társadalom nem épülhet korrupcióra
Az Egyesült Államok politikája Magyarországgal kapcsolatban nem változott – szögezte le Colleen Bell tegnap a Közép-európai Egyetemen (CEU). A budapesti amerikai nagykövet az Iszlám Állam elleni harcról, az ukrán helyzetről, a menekültkérdésről, és a korrupció problémájáról is kifejtette véleményét jórészt külpolitikai kérdéseknek szentelt előadásában, de kérdésekre válaszolva a magyar-amerikai kapcsolatok állását is érintette.
Bell hangsúlyozta, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása a demokrácia egyik legfontosabb alappillére, amely alapvető fontosságú a terrorizmus elleni fellépésben, az ukrán rendezésben, a menekültkérdés megoldásában. Méltatta, hogy Magyarország „jelentős hozzájárulásokkal segíti” az Iszlám Állam (IS) ellen harcoló, 66 tagot számláló nemzetközi koalíciót, amely értékelése szerint jelentős sikereket ért el.
„Sok magyar nagylelkűséggel és együttérzéssel válaszolt a menekültválságra” – hangsúlyozta a nagykövet. Reményét fejezte ki, hogy az EU-Törökország közös cselekvési terv sikerrel jár, elejét lehet venni a kockázatos tengeri utazásoknak, az embercsempészek visszaéléseinek. Bell elismerte, hogy Magyarországnak kötelessége megvédeni és biztosítani határait, de külön kiemelte, alapvető kötelesség tiszteletben tartani a menedékjogot kérők emberi jogait. Óvott attól, hogy „mi és ők” alapon álljanak hozzá a menekültkérdéshez, s nem értett egyet azzal, hogy a menekülők sorsát megpróbálják összemosni a terroristaveszéllyel.
Ahogyan korábbi beszédeiben, a nagykövet ezúttal is keményen fogalmazott, amikor a korrupció rákfenéjéről beszélt. „A vállalkozók nem tudnak versenyezni, ha a szabályok azoknak kedveznek, akiknek erős a kormányzati kötődésük. A polgárok úgy érzik, becsapják őket, amikor az adójukkal közszolgák, választott tisztségviselők és családtagjaik zsebét tömik ki” – mutatott rá. Kiemelte, hogy a rendszerszintű korrupció továbbra is komoly gond Magyarországon. A közbizalom helyreállítását, átláthatóságot, a korrupt tisztviselők nyilvános eljárásokban történő felelősségre vonását sürgette. „A társadalom nem épülhet korrupcióra, hiszen ez olyan, mintha homokra építenénk házakat” – hangsúlyozta kérdésre válaszolva Bell.
A nagykövet nem kívánta kommentálni Bill Clinton volt amerikai elnöknek egy kampánygyűlésen elhangzott kijelentését. Hangsúlyozta, a volt elnök magánemberként beszélt, s saját véleményét fejtette ki. A magyar-amerikai kapcsolatokat illetően kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, dinamikus a viszony, közös értékekre épül. Mint mondta, a jövőben is kifejti nézeteit a vitás kérdésekben, ahogy a magyar fél is, kétirányú a párbeszéd. Kiválónak minősítette a katonai, bűnüldözési együttműködést. Washington, mint rámutatott, továbbra is támogatja a magyar erőfeszítéseket a fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítésére, a sajtószabadság megőrzésére, energikus civil társadalom fenntartására. - E. É.
