...vagy csak iskola példa, hogyan kell egyetlen szóval tönkre vágni egy egyébként remek kis írást. Rendszeres olvasóiknak talán már feltűnt, hogy bár politikai mentalitásunk távol áll egymástól, de úgy alapvetően egyet szoktam érteni a Népszava főszerkesztőjével.
Most sincs ez másképp, a "Piszkos és sötét" című írása kapcsán. Sőt az is stimmel, hogy egy látszólag apró, de - szerintem - meghatározó momentumába bele kell "kötnöm". Az egyébként remek kis írás így zárul: "Lyuk keletkezik bennük; lassan mindenki átlát rajtuk. Ami pedig megmarad, Esterházyval szólva: piszkos és sötét.".
Hát igen, ki ez a mindenki? Természetesen nagyon jó lenne, ha mindenki átlátna rajta, de azt kell mondjam, hogy sajnos ez kizárt. Ezt nem csak az a tény mondatja velem, hogy még mindig elsöprő többsége van Őfeneségének, de az is, hogy tartok tőle, ha már nem lesz többsége, annak sem a mindenki tisztánlátása lesz az oka! Mert a mindenki az nem olyan, s ezt nem ártana megtanulni! Mindenkinek!