1956-os forradalom;'56-os forradalom;’56-os emlékév;

1956 a házfalon, a Keleti pályaudvarnál FOTÓK: TÓTH GERGŐ

- Tízmilliárdokból ünneplik '56-ot

Kerek évfordulója van az '56-os forradalomnak, a kormány nem is sajnálja a pénzt, 13,5 milliárd forintot tett félre a méltó ünneplésre. Schmidt Mária személyében még forradalomügyi kormánybiztos is van szeptember óta, ahogy emlékbizottság is. Novemberben megtartották az első ülést. Ehhez képest kicsit csúszva indultak a programok, de már a köztévé és Andy Vajna is együttműködéséről biztosította a Terror Háza Múzeum főigazgatóját. Eközben a budapesti Ötvenhatosok terén az ’56-os emlékmű tragikus állapotban van: emberi ürüléket és használt óvszert is találni az oszlopok között.

Főként a fiatalokat célozzák meg azok a pályázatok, amelyeket az ’56-os emlékbizottság hirdetett meg az év elején, és amelyeknek a megvalósítási ideje ez év március 1-jétől jövő év április 3-ig tart. A bizottság elnöke Balog Zoltán humánminiszter, társelnöke pedig Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki kormánybiztosként is intézi az ’56-os emlékév megvalósítását. Az emlékév fővédnöke Kövér László házelnök, védnöke Wittner Mária volt fideszes parlamenti képviselő, 1956-os halálraítélt. A 444.hu még áprilisban érdeklődött arról az emlékbizottságnál, milyen pályázatok indultak már el, viszont meglepő választ kapott: március végéig semmilyen. Azóta a posta az emlékbizottság támogatásával pályázatot írt ki a hivatalos emlékbélyeg elkészítésére, megemlékeztek a forradalom cigány hőseiről, valamint a holokauszt cigány áldozatairól a Terror Házában. Itt mutatták be a „Ha szaladok, agyonlőnek, ha megállok, agyonvernek” című oktatási segédanyag könyvet, de készültek a forradalom roma hőseiről megemlékező kisfilmek, plakátok is. Andrew G. Vajna az emlékévből sem maradhatott ki, május elején jelentették be, hogy együttműködési megállapodást írt alá Schmidt Máriával. A két kormánybiztos ennek értelmében támogatja a forradalommal és szabadságharccal foglalkozó filmforgatókönyvek megszületését, november elején pedig kétnapos fesztivált rendeznek a hat évtizeddel ezelőtt történtekről szóló alkotásokból. A kabinet másik kedvenc csatornája is feladatot kapott, múlt csütörtökön Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója stratégiai partnerségi megállapodást írt alá az emlékbizottság társelnökével.

A kormány egyébként nem volt szűkmarkú, 13,5 milliárd forintot tett félre az emlékévre, amelyből 7,5 milliárd megy a civil szervezeteknek, közintézményeknek, önkormányzatoknak a programokra kiírt pályázathoz, 4,6 milliárd pedig a központi programokra. A pályázati iroda március 25-ig 393 pályázatot kapott meg. Tudományos kötetek, ismeretterjesztő kiadványok megírásával lehet indulni a Mansfeld Péter-pályázaton, közterületi emlékművek, emlékhelyek állítására pedig a Büszkeségpont-pályázaton. A Zsigmond Vilmos-pályázaton filmes feldolgozásokat várnak, a Sinkovits Imre-pályázatra pedig kulturális és tudományos programokat. Elindították továbbá a romkocsma- és az Angyal István-pályázatot is. A beérkezett munkákat bíráló bizottság értékeli, amelynek tagja többek közt az ELTE professor emeritusa, Keserü Katalin, a Design Terminál főigazgatója, Böszörményi Nagy Gergely, Mezey Katalin író-költő, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Miklósi László, valamint Osztolykán Ágnes volt LMP-s parlamenti képviselő, oktatási szakértő. A bírálóbizottság tagjai havi bruttó 200 ezer forintot kapnak, valamint minden elbírált pályázatot követően még bruttó tízezret.

Nem mindenhova jutott pénz
Miközben az 1956-os emlékév kellős közepén járunk, amelynek rendezvényeire 13,5 milliárd forintot szán a kormány, méltatlan állapotban van a budapesti Ötvenhatosok terén, az '56-os emlékmű. A Magyar Nemzet beszámolója alapján szemetet, emberi ürüléket, használt óvszert találni az oszlopok között, ahová egyébként a külföldi turisták is bejárnak fényképezni.
Az ápolatlan ’56-os emlékmű

Az ápolatlan ’56-os emlékmű

Az emlékmű belsejét felverte a gaz és elborította az avar, az összes lámpát kitörték. A vaskefének csúfolt alkotást az I-ypszilon csoport (Emődi-Kiss Tamás, György Katalin, Horváth Csaba és Papp Tamás) készítette. Nagy vitákat váltott ki, amikor 2005-ben ez a mű nyerte meg az ’56-os emlékműre kiírt pályázatot. Az ’56-os szervezetek következetesen tiltakoztak ellene: méltatlannak tartották, és úgy vélték, nem fejezi ki 1956 szellemiségét. 2006-ban, a Gyurcsány-kormány elleni tiltakozások közepette avatták fel. A második Fidesz-kormány alatt az is felmerült, hogy lebontják. Szőcs Géza még kulturális államtitkárként egyenesen a Szoborparkba telepítette volna, ahová a szocializmus köztéri szobrait száműzték. Tarlós István sem rajong a vaskeféért. Főpolgármesterré választása előtt, 2010-ben például halom rozsdás ócskavasnak nevezte. 2011-ben az Index egyszer már felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékmű területe elhanyagolt. Akkor a Fővárosi Közterület-fenntartó jelezte: takarítják az emlékművet, bár ez nem az ő feladatuk. Aztán mintha megint elfeledkezett volna róla a nyilvánosság. Kivéve a Jobbikot; a párt még az idén év elején is tüntetést szervezve követelte a lebontását. A kezelő, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság a Nemzetnek megerősítette: ők felelősek az emlékműért, sőt azt is megígérték: ezentúl havi rendszerességgel takarítani fogják.

Közel 4 kilométeres a torlódás az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátlépési pont közelében - írja a police.hu.