A Zöldek által támogatott, 72 éves Alexander Van der Bellen és a jobboldai radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökjelöltje, a jobboldali populista, 45 éves Norbert Hofer csatázott egymással. Politikai elemzők a vitát „iszapbirkózásként” jellemezték.
A 45 perces vitában az érdemi kérdések, így az Európai Unióhoz fűződő viszony vagy a magas munkanélküliség elleni harc nem kerültek szóba. Jórészt a közösségi médiában megfogalmazódott vádakon rágódtak. Van der Bellen azzal vádolta Hofert, hogy nem ért a gazdaságpolitikához, a szabadságpárti jelölt pedig azzal vágott vissza, hogy az egyetemi professzor egyetlen pillanatig sem dolgozott a gazdaságban. A zöldpárti professzor a vitában hangsúlyozta, Ausztria hírnevén súlyos csorba esik, ha az FPÖ jelöltjét választják meg államfőnek.
„Az együttműködő és az autoriter politikai stílus között kell választani” – mondta Van der Bellen. Hofer szerint ugyanakkor csak a Zöldek szokásos riogatásáról, félelemkeltéséről van szó. Egy bécsi politológus Twitteren úgy vélekedett, a katasztrofális vita után a május 22-i második fordulóban 20 százalékos sem lesz a részvételi arány.
Európa szerte aggodalmat keltett, hogy a szélsőjobboldali Norbert Hofer végzett az első helyen az osztrák elnökválasztás első fordulójában, a néhai Jörg Haider követője 35 százalékot ért el, s ez jóval meghaladta az előzetes felmérések jóslatait.
Ez volt a legjobb eredmény, amelyet a Szabadságpárt valaha elért országos választáson. A zöldpárti Van der Bellen 21 százalékkal lett második, Imgard Griss független jelölt 19 százalékkal végzett a harmadik helyen. Az osztrák államfői poszt jórészt szimbolikus jellegű, az aggodalmat inkább az okozza, hogy mi történik, ha a nyíltan euroszkeptikus és bevándorlásellenes FPÖ a parlamenti választásokon is hasonlóan szerepel.