Hosszú ideje megy a találgatás, mi lesz a 2018-as választások előtt a Fidesz "rezsicsökkentése", vagyis az a téma, amelyre kampányát építi a győzelem érdekében. A legtöbb találatot egyértelműen a tavaly tavasszal - és persze azóta is - sikerrel bevetett menekültellenes hadjárat kapja, amely az emberek félelmeire, az idegenellenes ösztönökre, a legalantasabb indulatokra épít. A kormánypártnak simán megér néhány (tíz)milliárdot, hogy a médiában, az óriásplakátokon és minden egyéb elérhető felületen Európa végvárának mutassa magát, amely nem tesz mást, mint távol tartja a megélhetési bevándorlókat a földrésztől.
Ennek a kampánynak az egyik eleme a kormány kezdeményezte népszavazás a kvóták, azaz a kötelező letelepítés ellen. Ám 2018 még messze, s Orbánék láthatóan tartanak attól, hogy a referendum nem lesz sikeres, legalábbis nem annyira, amennyire ők szeretnék. Mert nem kétséges, hogy a népszavazáson résztvevő választók jó része "nemmel" fog szavazni a kormány kérdésére: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Az viszont erősen kérdéses, elmegy-e mintegy 4,1 milliónyi választó; hiszen a mai - Fidesz által hozott - szabályok szerint az összes választó 50 százaléka, plusz egy fő részvétele szükséges a népszavazás érvényességéhez. Már maga a kérdés kételyeket vet fel, egyrészt tartalmilag, hiszen a Kúria olyan kérdést engedett át, amely nemzetközi szerződésbe ütközik - az uniós jog bizony idetartozik -, de az sem könnyű megmondani, hogy egy érvényes népszavazás mire kötelezné az Országgyűlést. Arról nem is beszélve, hogy a kormányt támogatóknak ezúttal "nemmel" kellene szavazniuk, aminek memorizáltatására nem biztos, hogy elegendő a voksolásig hátralévő 3-4 hónap. (Az ellenzék egyetlen jó lépése a bojkott, illetve az erre való felhívás, hiszen ha valaki részt vesz a referendumon, és igennel szavaz, azzal hozzájárul az esetleges érvényességhez, míg ha távol marad, növeli az érvénytelenség esélyét. Egyetlen, magát demokratikusnak tartó ellenzéki párt sem engedheti meg magának, hogy a népszerűségi listákat szem előtt tartva, kétértelmű üzeneteket küldjön az eléggé csekély számú szimpatizánsoknak.)
Persze pártunk és kormányunk semmit nem bíz a véletlenre, már tegnap bejelentették, hogy a napokban megindítják a kampányt. Bocsánat, nem a kampányt, hanem a tájékoztatást, ahogyan Lázár János a csütörtöki Kormányinfón fogalmazott. A hülyének is megéri, hogy a népszavazás 4,9 milliárdos általános költségei mellett még nagyjából ugyanennyit kidobjon az ablakon olyan plakátokra, amelyeken Brüsszelnek - tudják, az a város, amelyik nem Moszkva - üzenhet, "hogy ők is megértsék". Persze nem csak plakátok lesznek, közösségi oldalán a kabinet már világossá tette: "A napokban induló tájékoztató akció keretében a kormány közterületi, televíziós és rádiós hirdetéseket jelentet majd meg, emellett internetes oldalt is létrehoz." (Emlékezetem szerint a törvény úgy fogalmaz, hogy a választási kampányok - ilyen a népszavazási is -, akkor kezdődnek, amikor az államfő kiírja a szavazás időpontját.) Sajnos, épp a Fidesz-szavazók nem értik, hogy a "Brüsszelnek üzenjük" típusú szlogenek címzettje nem az Európai Unió - ahogy a tavalyi, látszólag a menekülteket megszólító plakátok sem a magyarul nem tudó szerencsétleneknek szóltak -, hanem ők maguk. Hogy a voksolásnak semmilyen tétje nincs, csak belpolitikai célokat, Orbán Viktor és a Fidesz 2018-as újraválasztását szolgálja.
Nem kérdés tehát, hogy a hatalmon lévőknek lejt a pálya: pénzben, paripában, fegyverben. Ennek egyik apró szelete, hogy a népszavazáson minden magyar állampolgár részt vehet, így azok a határon túli magyarok is, akik nem rendelkeznek magyarországi állandó lakcímmel. Közülük azok vehetnek részt, akik szerepelnek a névjegyzékben, ők most mintegy 250 ezren vannak, de ez a szám még nőhet. Ad absurdum tehát előfordulhat, hogy a Szabadkán és Kolozsvárt élő nemzettársaink döntik el a kérdést. Ráadásul, ők - szemben az állandó hazai lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó honfitársainkkal - levélben is szavazhatnak, s nem kell az akár sok száz kilométerre lévő külképviseletek előtt sorba állniuk, mint például az Angliában dolgozó magyaroknak. Vagyis esetükben nem érvényesül a választójog egyenlőségének elve, ami a két csoport pártpreferenciáit tekintve csaknem bizonyosan megfelel a kormány elképzelésének.
Hogy a kormány kampánya tovább növeli kis hazánkban az amúgy is erős xenofóbiát és társadalmi frusztrációt, olyan mellékes ár, amit a Fidesz - az elmúlt hat év tapasztalata után biztosan kijelenthető - hajlandó megfizetni. Nemcsak hogy hajlandó, de elemi érdeke is, hiszen épp a társadalom nagy részének közönye tartja hatalmon. Ezért nevezi Lázár János az elmúlt 25 év egyik legfontosabb kérdésének a referendumot, és ezért fog rá elkölteni Rogán Antal minisztériuma egy Klikk-tankerületnyi pénzt.
De nincs kétségem, hogy ha nem jön be a népszavazás és a menekültellenes kampány sem tart ki 2018-ig, Orbánék szó nélkül elhajítják. Tölgyessy Péterrel szólva könnyen lehet, hogy még a miniszterelnök sem tudja mi lesz ez a népszerűségnövelő kampányfogás, ám biztos, hogy már dolgoznak rajta.
